Századok – 2002

Történeti irodalom - Schlag Gerald: Aus Trümmern Geboren… (Ism.: Tóth Imre) IV/975

976 TÖRTÉNETI IRODALOM kai a történelmi korkérdésekkel foglalkozik, amelyek szorosabban vagy tágabban a „Landesidentät", a tartományi identitás problémáit érintik (Ezzel párhuzamosan zajlott (zajlik) egy átfogó, az egész osztrák nemzetről szóló diskurzus, mely természetesen befolyásolja a burgenlandi kérdés recepcióját is.). A mai Burgenland területén született történelmi tanulmányok sorában időarányosan kevesebb figyelem esik a korai, középkori, újkori és koraújkori témákra, sokkal több munka vizsgálja a huszadik századot, azt a korszakot, amelyben Burgenland politikailag konstituálta magát. Az önazonosságát bizonyos szempontból máig kereső — és a szomszédos nyugat-magyarországi térséghez sok tekintetben ellentmondásos módon viszonyuló (lásd pl. a Magyarország uniós csatlakozása körüli burgenlandi álláspontok alakulását a kilencvenes években) — tartományban 1922-től folyamatosan születnek eltérő teijedelmű és színvonalú dolgozatok, melyek az 1919-21-es sorsfordulóval és az azt követő évtizedek kérdéseivel foglalkoznak. Ahhoz, hogy Gerald Schlag könyvét el tudjuk helyezni a Burgenlanddal kapcsolatos osztrák történeti konstrukció palettáján, ejtsünk néhány rövid szót a szomszédunkban született eddigi interpretációkról. Közvetlenül 1921 után a békeszerződések következményeinek, és a — határon túli korabeli szóhasználat szerint — soproni „népszavazási komédia" osztrák történelmi feldolgozásai — már csak az esemény óta eltelt időszak rövidsége miatt is — inkább a politikai vitairat és az irodalmi feldolgozások műfaji határán egyensúlyoztak. A kölcsönös sérelmek, a be nem gyógyult sebek a határ mindkét oldalán erősen szubjektív, és egyoldalú interpretációkat eredményeztek. Az 1918-1921 közötti időszak eseményeinek első lejegyzései kevésbé a tudományos feltárás szándékának, sokkal inkább a közelmúlt szuggesztiójának hatására, mintegy élménybeszámolókként születtek. Az amúgy is kissé irodalmias osztrák történelemszemlélet ebben az időszakban különösen hajlott a költői megfogalmazásokra (tegyük hozzá: az akkori magyar visszaemlékezések szintén eltávolodtak az objektív nézőponttól). A népszavazás és a nyugat-magyarországi felkelés osztrák krónikásai (Viktor Miltschinsky, illetve egy valóban irodalmi mű szerzője, Alfred Walheim) többékevésbé saját élményeiket énekelték meg, tették ezt annál is inkább, mivel szinte valamennyien az események személyes résztvevői voltak. Ők természetesen nem tudták levetkőzni egykori soproni mivoltukat, és őszinteségükben is túlzó, önigazoló, és propagandisztikus műveket alkottak. Sommás megállapításaikkal egyébként már a korszakban meggyűlt a bécsi hivatalos körök baja, és igyekeztek némi önmérsékletre szorítani az elragadtatott auktorokat. (A korszakban született műveknek azt a részét, mely egyértelműen propaganda-célokat fogalmazott meg, és elsősorban az erre létrehozott — főleg német befolyás alatt álló — pángermán szervezetek égisze alatt jelent meg, itt most nem említjük külön.) A Burgenlandban, illetve Burgenlandról született művek az öndefiníció igényével születtek, felhasználva az osztrák identitás-keresés germanofil utalásait és gesztusait is. A második világháború, és a hitleri időszak sokkja után Burgenlandban újult erővel fogtak hozzá a tartomány múltjának feldolgozásához. A hidegháborús időszak is közrejátszott abban, hogy a határ két oldalán a kutatási eredmények és a vélemények ütköztetése sokáig nem volt kielégítő. Mindkét oldal értetlenül állt a másik érveivel szemben, ha egyáltalán megismerkedett a szomszéd országok kutatóinak, történetfelfogásának produktumaival. Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy a nyugat-magyarországi-burgenlandi kérdés nem csupán Ausztria és Magyarország „belügye". A probléma születésének aktív részese volt az akkori csehszlovák és délszláv állam, a térségben mindenható Franciaország, Olaszország, és az Anschluss-problémával összefüggésben Németország is. A különböző osztrák interpretációk azonban mintha falba ütköztek volna a tartomány, illetve az ország határainál. A feldolgozások megmaradtak a jó értelemben vett helytörténetírás műfaji keretei között, és csak kevéssé vettek tudomást a kérdéskör szélesebb kontextusairól. Gerald Schlag műve forrás- és irodalmi bázisát figyelembe véve is szakít a korábbi hagyományokkal. A szakirodalomi tájékoztató egyaránt tartalmazza osztrák, magyar, olasz, horvát, és cseh szerzők műveit (a két utóbbiból egyet-egyet). Schlag forrásait a bécsi és kismartoni archívumok anyagai mellett római, budapesti és soproni levéltárak dokumentumaiból válogatta. A kötet szakmai és tudományos jellegzetességeinek ismertetése előtt vegyük szemügyre néhány formai sajátosságát. Osztrák szomszédaink — az említett okok miatt is — hatalmas lelkesedéssel készültek a tartomány 80. születésnapjára. Ezt közvetlenül is érezhetjük, ha kézbe vesszük a több mint ötszáz oldalas munkát. A könyv megírásának gondolata öt évvel előzte meg a kész művet. Amint az előszóból megtudhatjuk, a szerzőt Kari Stix akkori tartományfőnök ösztönözte a sok korábbi résztanulmány után egy összefoglaló Burgenland-kötet megírására, tudományos reprezentációt keresve a közelgő nyolcvanéves jubileum méltó megünnepléséhez. A munka eredménye gazdagon illusztrált, magyar és német nyelvű dokumentumokkal, korabeli fotókkal, reprodukciókkal színesített könyv, ízléses tipográfiai megjelenéssel és kifogástalan nyomdai kivitelezéssel. Sajnála-