Századok – 2002
Dokumentumok - Pajkossy Gábor: Az 1862. évi Duna-konföderációs tervezet dokumentumai IV/937
942 PAJKOSSY GÁBOR tudta biztosan, az olasz változat pontos fordításának vagy kivonatának közlését vezeti be. E közlés vált minden későbbi közlés alapjává. Ezt a közlést vette át Jancsó Benedek, majd (a forrást megjelölve) Kónyi Manó, végül Kossuth Ferenc.11 Deák Ferenc beszédeinek kitűnő kiadója számos fontos mozzanatot gyűjtött össze, és jelentetett meg a tervezetre vonatkozóan, amely e közlés alapján vált később mind politikai diskurzus témájává, mind pedig a XIX. századi magyar történelemre vonatkozó történészi előadás meg nem kerülhető részévé.1 2 A tény viszont, hogy a szöveg Kossuth Lajos Iratai VI. kötetében is napvilágot látott, a hitelesség pecsétjét ütötte rá a szövegre, hiszen úgy tűnt, a fordítás egykorúlag vagy később, de Kossuth jóváhagyásával készült, vagy egyenesen ő maga készítette. A szöveg későbbi, XX. századi közlői valószínűleg ezért mellőzték az eredeti francia szöveggel vagy az olasz változattal való egybevetést, és kisebb javításokkal ugyan, de újból és újból azt a szöveget hozták, amely először Áldor könyvében jelent meg.1 3 Összevetve e magyar fordítást a francia, illetve olasz nyelvű előzménnyel, megállapíthatjuk, hogy az valóban a L'Alleanzában megjelent szövegről készült, a teljesség igényével. A fordítás valójában nem tartalmazza az eredetiben szereplő lapalji jegyzetet, és számos helyen pontatlan. Lássuk a legfontosabb példákat. A francia szövegben szereplő „pays", olaszul „paesi" magyarul „országok", és nem „tartományok" (ez teljes ellentétben áll a szöveg logikájával is). Kossuth egyszerűen a „népek" („peuples", „popoli" ti. a balkáni népek), és nem a „keresztyén népek" szabad beleegyezéséről beszél, mint az új közjogi rend alapjáról. Kossuth nem azt kívánta, hogy a község, illetve a megye szóbeli tanácskozásai az illető hivatalos nyelven folyjanak, hanem azt, hogy az ülésjegyzőkönyveket („les procès verbaux de leurs séances") e nyelven szerkesszék. Minden dunai nemzet (és nem „al-dunai") legföllebb másodrendű hatalmat alkothatna — mondja továbbá Kossuth —, ha „más népek töredékeit" („fractions d'autres peuples", „frazioni di altri popoli") maga köré tömörítené is - tehát nem „most máshová tartozó fajrokonait". A legsúlyosabb pontatlanság a tervezett konföderációt alkotó államok felsorolásánál található. Először is, mint említettük, hiányzik a szöveghez fűzött jegyzet, másodszor a magyar szöveg szerint a szövetség állana „Magyarországból, Erdélyből, Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csatolandott tartományokból stb." A francia eredetiben azonban ez áll: (a szövetség állana a követ-11 Áldor. i. m. II. 96-101., 117.; Jancsó Benedek: Szabadságharczunk és a dako-román törekvések. Bp., 1895. 304-308.; DFB V 42-45. (vö. Uo. 11-77. is); KLI VI. 9-12. (Nem világos, hogy Kossuth Ferenc miért nem apja irathagyatéka alapján közölte a tervezetet, hiszen a „Felvilágosítások ..." esetében erre, és nem Áldor közlésére támaszkodott [ld. a 10. jegyzetet].) — E kiadások alapján jelent meg a tervezet németül, majd franciául is: Robert Gragger: Die Donau-Konföderation. Ludwig Kossuths Plan zur Lösung des Donau-Staaten-Problems. Berlin, 1919. (Klny. a Gerechtigkeit 1919. decemberi számából) 7-11. (uo. 11-23. a Felvilágosítások, mindkettő a KLI VI. alapján); Thomas Lengyei. i. m. 144-147. (szerző nem jelöli meg forrását, honnan fordította „vissza" a tervezetet, amely szerinte a L'Alleanza 1862. május 30-i számában jelent volna meg) - Ugyancsak e változat olvasható: Galántai József és mások: Szemelvények abszolutizmuskori és dualizmuskori magyar történeti forrásokból (1849-1918) (Nevezetes törvények és pártiratok). Kézirat. [Egyetemi jegyzet] Bp., 1967/1973. 68-71. (A fejezetet Szabad György állította össze.) 12 Ld. pl. Jászi Oszkár-. A Monarchia jövője. A dualizmus bukása és a Dunai Egyesült Államok. Bp., 1918. 9-10., 48., 50.; Hóman Bálint, Szekß Gyula: Magyar történet V 3. kiad. Bp., 1936. 455-456., 638. 13 Szabad: Kossuth politikai pályája, i. m. 184-187. Az itt közölt szöveg olvasható: Borsi-Kálmán: Együtt... i. m. 128-133.; Uő.: Nemzetfogalom és nemzetstratégiák, i. m. 210-213.; Kossuth Lajos üzenetei. Szabad György összeállítása. Bp., 1994. 245-248.
