Századok – 2002

Dokumentumok - Pajkossy Gábor: Az 1862. évi Duna-konföderációs tervezet dokumentumai IV/937

Pajkossy Gábor AZ 1862. ÉVI DUNA-KONFÖDERÁCIÓS TERVEZET DOKUMENTUMAI* Bevezetés Kevés dolog kapcsolódott össze a köztudatban jobban Kossuth nevével, mint a Dunai Szövetség 1862. május 18-án a milánói L'Alleanza című hetilapban megjelent terve. Politikusok, politikai írók és történészek az elgondolást hosszú ideig — a kontextust nem ismerve vagy azt figyelmen kívül hagyva — Kossuth szinte előzmények nélküli, egyszemélyes teljesítményeként ábrázolták, s felfogástól, pártállástól függően távlatos, korszakos jelentőségű vagy ellenkezőleg, teljesen elhibázott akciónak minősítettek. Az újabb kutatások a konföderáció eszméjének térhódítását 1849 után mint közép- és kelet-európai jelenséget mutatták be, amely számos emigránscsoportot, de kormányokat is foglalkoztatott, Kossuthot pedig a konföderáció eszméjéről és gyakorlati megvalósításáról 1849 óta változó intenzitással folytatott viták kiemelkedő résztvevőjeként láttatták; bemutatták, hogy Kossuthot a dunai országok együttműködése és konföderációba tömörítése nemcsak 1862-ben, hanem korábban is, általában véve 1849 után több időszakban is foglalkoztatta, végül feltárták a konföderációs diskurzus más, Kossuthhoz hasonlóan fontos szerepet játszó résztvevőinek, így Teleki Lászlónak, majd Klapka Györgynek a szerepét is.1 Módosultak a szóban forgó tervezet megszületésével kapcsolatos * Az itt 1. és 2. szám alatt közölt dokumentum fénymásolatát Csorba László szerezte meg számomra, a francia és az olasz szövegek gondozását Perlusz Katalin és Dióslakiné Gábor Zsuzsanna végezte, utóbbi a francia és az olasz változat összevetésében is segítségemre volt. Valamennyiüknek ehelyütt is hálás köszönetet mondok. 1 Koltay-Kastner Jenő: A Kossuth-emigráció Olaszországban. Bp., I960., kül. 236-238.; Lukács Lajos: Gondolatok a Dunakonfóderáció eszméinek elindítóiról és magyarázóiról. Kortárs, 1965. 1106-1118., kül. 1113.; Mérei Gyula: Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habsburg-monarchia 1840-1918. Bp., 1965. 85.; Kovács Endre: A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak. Bp., 1967. 402-417.; Kovács Endre: Kossuth Duna-konföderációs terve. In: Uő.: Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon. Bp., 1977. 408-417.; Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp., 1977. 183-188.; Szabad György: Az önkényuralom kora (1849-1867). In: Magyarország története 1848-1890. Főszerk. Kovács Endre. (Magyarország története tíz kötetben VI.) Bp., 1979. 709. sköv.; Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. Bp., 1984. 126. sköv.; Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció 1849-1867. Bp., 1984. 202-223.; Spira György: Kossuth és alktományterve. Debrecen, 1989.; Borsi-Kálmán Béla: Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatának történetéhez. Bp., 1993. 113. sköv.; A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849-1866. Összeáll., bev. Nyulásziné Straub Éva. Bp., 1999. 74-75., 553-568.; Borsi-Kálmán Béla: Klapka György, Genf és a románok - 1847-1868. Hadtörténelmi Közlemények, 1999. 399-483., kül. 437^148.; György Szabad: Lajos Kossuth's role in the Conceptualization of a Danubian federation. In: Ignác Romsics, Béla К Király (eds.): Geopolitics in the Danube region. Hungarian reconciliation efforts, 1848-1998. Bp., 1999. 61-97., kül. 87-90. és 97. - Vo. Romsics Ignác: Expanzionizmus és regionalizmus. Integrációs tervek Közép- és Kelet-Európáról a 19. században és a 20. század elején. In: Romsics Ignác