Századok – 2002
Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909
KOSSUTH CENZÚRÁZOTT ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉDE 1848-BAN 919 valamely administrator falurul falura járjon, ott instigálja59 az embereket, hogy mily panaszuk van a lakosoknak a tisztviselők ellen, s azokat mindjárt a helyszínén elintézze, ha Baranya érdemes követe ezt felügyelésnek mondja, úgy a magyar törvénykezésnek és közigazgatásnak oly szótárával bír, melyet a magyar alkotmányos élet nem ismer. Már most kérdem a Tekintetes Karokat és Rendeket, mely úton jött ezen praesidialis a főispányokhoz? A helytartótanács útján? Nem tudom, mit ítéljek, mert e tekintetben némi felvilágosítást lehete hallani a követtől, melyet hitelesnek lehet mondani, mert a kormányszéknek tagja, de lehetett a dolog iránt felvilágosítást szerezni egy másik magas állású férfiúiul is, ki a másik táblának tagja, ki a helytartótanácsnak nemcsak tagja, de elnöklő tagja.60 0 ily felvilágosítást adott: „igaz, hogy a praesidialis elment a főispányokhoz, s a többi közt benne van, hogy nyolc nap alatt feleljenek (a mármarosi főispán azt felelte, hogy nem vállalhatja magára e feltételeket, s az első postafordultával elcsapták),^ igaz, hogy ily praesidialis ment a főispányokhoz, de Őfelsége méltóztatott a főispányok számára kidolgozott utasítást a helytartótanácshoz leküldeni azon meghagyással, hogy ezt jövendőben minden kinevezendő főispányoknak és administratoroknak küldje meg. Erre azon érdemes elnöklő tagnak a főrendek előtt tett jelentése szerént a helytartótanács észrevételeket tett, tehát a praesidialist a helytartótanács sem tartotta mindenben törvényesnek, s nem fogadta el. Nevezetesen ez volt kijelentése azon érdemes úrnak: „e szavakat, helységrül helységre járás és a panaszok elintézése", másokkal cserélte fel a helytartótanács, s miután felküldötte észrevételeit Őfelségéhez, a végrehajtással várt addig, míg Őfelségének e részben leirata érkezett. Őfelsége méltóztatott ezen észrevételeket helyesleni és elfogadni. Mármost evvel szemközt hogy áll az élet? A cancellár intimai62 minden főispánnak egy-egy praesidialist, abban kötelességévé tesz oly dolgokat, melyeket később maga a helytartótanács is el nem fogadhatóknak ítélt, s melyek iránt felírt Őfelségéhez, s a fejedelem helybenhagyta az észrevételeket. Ily praesidialisokat intimált tehát, s azon főispányokfat], kik az azokban foglalt kötelességet magokra nem vállalták, hivatalaiktul elmozdították, s helyettök administratorok neveztettek. Többi közt volt egy örökös főispán63 is, kinek nemcsak örökös főispáni joga adatott által egy más embernek, de még oly privilegialis családi jog is, melyrül nem akarom mondani, hogy helyes, de az 1723:56. cikknél64 fogva az Erdődy család Varasában eddig, míg törvényes úton másképp el nem intéztetik, azon kivételes hatóságot gyakorolja, hogy nagy részben maga nevezi ki a tisztviselőket, általadatott Lentulay Imrének,6 5 ki nemcsak a varasdi főispánságot bírja, de az Erdődy családnak nézetem szerént ugyan alkotmányellenes, de 59 Unszolja, készteti. 60 Vay Miklós báró (1802-1894), hétszemélynök, 1844-tól koronaőr, 1847-tól a helytartótanács elnöke. Kossuth Vaynak a december 7-i főrendi ülésben tett nyilatkozatára céloz. Vo. Főrendi napló 1847/1848. 1. köt. 51-54. 61 Vó. Főrendi napló 1847/1848. 1. köt. 22-23. 62 Parancsol. 63 Erdődy Nepomuki János gróf (1794-1879), 1834-től Varasd megye adminisztrátora, 1844-től 1848-ig rendes főispánja. 64 Az 1723:56. törvénycikk 5. §-a kimondta, hogy az Erdődy családnak a Varasd megyei tisztikar kinevezésével kapcsolatos (1607-től fennálló) előjoga a törvény további rendelkezéséig érvényben marad. 65 Lentulay Imre adminisztrátori kinevezése előtt a károlyvárosi váltótörvényszék elnöke volt.
