Századok – 2002
Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909
916 MOLNÁR ANDRÁS cellaria áll az administratori rendszerrel, képzelni sem tudok, elannyira, hogy nem lehet a magyar cancellariára nem gondolni, ha az ember az administratori rendszerrül gondolkodik, és lehetetlen az ő politicája eránt rosszabb véleményt nem táplálni, ha az administratori rendszer eránt rosszalló véleménnyel vagyunk. Oly szoros összefüggésben van a két tárgy egymással, hogy a Tekintetes Rendek kellőleg megítélhessék, vajon Baranya követének volt-e igaza, midőn azt mondta, hogy itt minden törvényes úton történt, vagy nekem, midőn azt mondom, hogy nem úgy van, el fogom mondani a tényeket, s Baranya követe, ki egyszersmind a helytartótanácsnak is tagja, ha tévedek, meg fogja igazítani tévedésemet, de reménylem, sőt tudom, nem fogja mondásomat odaigazítani akarni, hol az nem alapszik. Tekintetes Rendek! A dolog ebben van. A főispányoknak4 2 a kormány 1723 óta, midőn a főispányi hatóságnak természete törvény által körülíratott,4 3 utasításokat nem adott, azért, mert Magyarországnak minden hivatalnoka a maga utasítását legfőképp a törvénybül tartozik meríteni. Hanem Mária Terézia4 4 alatt, Tekintetes Rendek, kinek országlását bármennyire divatban volt is egykor magasztalni, azért mert a női szelídség leplével voltak az absolutismus csapásai takarva, azon Mária Terézia kormánya alatt, aki 1764 után még tíz évig uralkodott anélkül, hogy országgyűlést tartott volna,4 5 1770-ben egy utasítást adatott ki a főispányoknak.4 6 Előre kell bocsájtanom Tekintetes Rendek, hogy azon egész utasításban azon szó: administrator, ismeretlen. Azon utasításban Mária Terézia a főispányokbul mindent csinált, még missionariusokat47 is, megparancsolta nekik tudniillik, hogy szaglálják4 8 az eretnekeket, s terjesszék az idvözítő szent catholica hitet, de Kreishauptmannt49 belőlök nem csinált, azt, hogy bíráskodjanak, nem parancsolta, hanem csak őrködést parancsolt, azt mondván, hogy a visszaélések elhárítására a megyék útján intézkedjenek. Meg kell itt mondanom Tekintetes Rendek rövid szavakkal, mit tartok én a megyei alkotmány lényegének. Azt tartom, annak három sajátságos lényege van, melybül az alkotmány fenntartása erejét meríti. Egyik, hogy a megyéken a közigazgatás nem másképp, mint csak a megyének szabadon választott tisztviselői által teljesíttetik. Második sarkalatos elv az, hogy ezen tisztviselők a kormánnyal egyenes éréntkezésben nem jöhetnek, hanem a kormány rendeleteit is a megye útján kapják. Harmadik sarkalatos elv az, hogy a megyék joggal bírnak a kormány rendeletei ellen, ha azokat törvényteleneknek látják, felírást tenni. Ezen sarkalatos [három] elvnek öszveha-42 A közlés alapjául szolgáló kézirat helyesírása helyenként következetlen, mert a gyorsíró (vagy a másoló?) hol főispányt, hol pedig főispánt írt. 43 Az 1723:56. törvénycikk a főispánoknak a megyéikben lakásáról, a megyei tisztújításokról, valamint az alispánok és más megyei tisztviselők állásáról szólt. 44 Mária Terézia (1717-1780), 1740-től Ausztria főhercegnője, magyar és cseh királynő. 45 Mária Terézia négy évtizedes uralkodása alatt mindössze három alkalommal, 1741-ben, 1751-ben és 1764-ben hívta össze a magyar országgyűlést. 46 Mária Terézia 1770-ben két utasítást is kiadott a főispánok számára. (VÖ. Barta István i. m. 526.) Hasonló jellegű, 1768-ban közrebocsátott főispáni utasítását közli: Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Bp., 1979. 65-84. 47 Hittérítőket. 48 Értsd: szaglásszák, szimatolják ki, derítsék fel. 49 Kerületi főnököt. A Kreis-rendszert a területi önkormányzatok felszámolása után építette ki a Habsburg-abszolutizmus a leigázott Csehországban.
