Századok – 2002
Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909
910 MOLNÁR ANDRÁS Kossuth beszédét, míg az alsótábla országos ülésein elhangzott beszédeket vagy felszólalásokat az alsótábla hivatalos naplója nyomán közölte. Azokban az esetekben, ahol rendelkezésre állt az eredeti fogalmazvány (vagy annak egykorú másolata), valamint a sajtótudósítás is, Barta alapvetően kétféle módon: vagy külön-külön, vagy pedig egybedolgozva közölte e forrásokat. Ahol lényeges eltérések mutatkoztak Kossuth előzetesen elkészített fogalmazványa, és a sajtótudósítás szövege között, ott Barta külön-külön adta közre e forrásokat (így járt el az 1847. november 29-i és a december 5-i beszédek esetében),4 ahol viszont párhuzamosan összevethető és egybedolgozható volt a fogalmazvány és a sajtóban megjelent szöveg, ott Barta az egybeszerkesztett változatot publikálta. Mivel általában a fogalmazványok szövege volt a bővebb, Barta alapvetően ezeket közölte, szögletes zárójellel jelezve a sajtóváltozatban történt kihagyásokat, ill. lábjegyzetben idézte a sajtótudósítások esetleges (ritka) betoldásait.5 Barta joggal feltételezte, hogy az általa szögletes zárójellel jelzett kihagyások csupán részben lehetnek a szerkesztők stiláris változtatásai, azok nagyobbrészt a cenzúra szigorú törlései. Barta közölte a Királyi Könyvbíráló Hivatal Budán, 1847. november 12-én kelt utasítását, mely meghagyta az országgyűlési tudósításokat felülvizsgáló hírlapi cenzoroknak, hogy — a korábbi gyakorlattól eltérően — megengedhető ugyan az országgyűlési szónokok nevének említése, „az izgató és lázító, továbbá kormányt és személyeket sértő illetlen kifejezések" azonban kitörlendők a beszédek szövegéből.6 Barta a cenzúra beavatkozását — a szövegeltéréseken túl — további bizonyítékokkal is alátámasztotta. így pl. idézte egy 1848. február 7-én kelt titkosrendőri jelentés másolatát, amely Kossuth aznapi beszédéből olyan, Apponyi György főkancellárt támadó részekre hivatkozott, amelyek hiányoztak a Pesti Hírlap 1848. február 17-i számának tudósításából,7 másik esetben pedig a Budapesti Híradó 1847. december 12-i számában fedezett fel egy a konzervatív lap engedékenyebb cenzorainak jóvoltából „átcsúszott" bíráló mondatot, amely erősen leegyszerűsítve, „kiherélve" jelent meg a Pesti Hírlap december 17-i számában.8 (A Kossuth 1847. december 9-i, az ősiség eltörlésének kérdésében tett hozzászólásának első mondatával kapcsolatos sajtótudósítások kétféle cenzúrázása egyébként a Királyi Könyvbíráló Hivatal vezetőjét arra késztette, hogy összehangolja az országgyűlésről készített tudósításokat bíráló cenzorok munkáját.)9 Forrásközlésünk újabb, és — ha nem is közvetlen, de — az eddig ismerteknél valamivel közelebbi bizonyítékkal kíván szolgálni Kossuth Pesti Hírlapban közzétett országgyűlési beszédeinek cenzúrázását illetően. Zala vármegye levéltárának országgyűlési iratgyűjteményében, a zalai követek jelentéseinek iratmellékletei között maradt fenn-Kossuth 1848. február 8-i, az adminisztrátori rendszer ügyében tartott — és a Pesti Hírlap tudósításából ismert — harmadik nagy beszédének Lukács János országgyűlési gyorsíró által lejegyzett, bővebb, a sajtótudósításnál mintegy harmadával hosszabb változata.1 0 4 Barta István i. m. 338-341., 391-401. 5 Barta István i. m. 311-329., 445-465., 619-628. 6 Barta István i. m. 296. 7 Barta István i. m. 524. 8 Barta István i. m. 377-378. 9 Barta István i. m. 406-407. 10 Zala Megyei Levéltár. Zala vármegye levéltára. Országgyűlési iratok gyűjteménye 1847-1848.
