Századok – 2002
Tanulmányok - Miskolczy Ambrus: Kossuth Lajos egy ismeretlen napló tükrében. Hiúság megszállottja vagy emberarcú Robespierre? IV/881
KOSSUTH LAJOS EGY ISMERETLEN NAPLÓ TÜKRÉBEN 907 Gyulay Lajos naplója azt érzékelteti, hogy a fejlemények ezen magyarázata maga is valamiféle közvélemény formába öntése révén született. Sokak gondolkoztak így, vagy jutottak el ide, arra a meggyőződésre, hogy a függetlenségi harc a többszázéves hagyományokban gyökerező önvédelem cselekedete volt. Gyulay naplóját forgatva láthatjuk, hogy egy ember lelki vívódásai, magányos elmélkedései, vagy egyszerűen a sors elleni kifakadásai során, miként érlelődött tetté ez a nézet. Elénk tárja ennek a folyamatnak a dinamikáját. írónk napi politikával nem sokat foglalkozott, pártpolitikába nem ártotta magát, politikai pletykákat — sajnos — nem adott tovább. Mondhatnánk, politikai ügyeiben is olyan diszkrét volt, mint nőügyeiben. A kettő még össze is folyt. Politikai elmélkedései minden átmenet nélkül váltanak át a nőkről szóló elmélkedéseire. Az országgyűlésből egyik pillanatról a képzeletbeli háremébe kerülünk, miközben egyazon probléma áll a központban, például: ki legyen a diktátor? A politikai infantilizmus szexuális infantilizmussal párosult? Részben igen. De sokkal inkább konfliktuselhárító magatartásnak lehetünk tanúi. A nőügyek elterelték a figyelmet a mindennapok nagy létkérdéseiről, és arról a világról, amely Gyulay Lajos számára is ugyan „az érzelmek iskolája", a magyar történelemben alapvetően a modern demokrácia iskolája volt. Ennek az iskolának a színtere 1849 januárjában már Debrecen. Hiszen a magyar kormánynak és az országgyűlésnek ide kellett költöznie. Gyulay Lajos naplója tanúság arra, hogy nem vert hadként, csüggedten vonultak el Pestről az új „fővárosba", Debrecenbe, hanem a helytállás elszántságával, a megújulás és a győzelem reményével, valamint annak esélyével.9 4 A napló és levelek üzenete között tökéletes az összhang. Sőt, naplójában még bizakodóbb, mint leveleiben. November 3-án például Lottinak arról írt, hogy imádkozott „Hazánk méltó jobb sorsa aránt. Bizony nehéz időket értünk, de ha ki lesz viva a harc, dicső lesz ennek emléke!" Amikor pedig arra kérte testvérét, utazzon hozzá Nagyvárad felé, még külön kiemelte: „Forradalmi időkben a belső tudat nem elég, sok ártatlannak is szenvedni kell."95 November 21-én pedig Gyulay Lajos arra kérte Lottit, jöjjön Debrecenbe mintha előre megérezte volna, hogy majd neki is ide kell mennie, igaz: „Nem vesztettem el ugyan minden reményemet, mert ügyünk szentsége bíztat, de mindenre készen kell állnunk, és akkor egyéb vigasztalásunk nem lehet, csak az, ha együtt szenvedünk."9 6 A naplóíró a maga közvetlen módján megerősíti az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. január 6-i kiáltványát, amelyet Kossuth vetett papírra: „Az országgyűlés úgy vélekedett, miképp a szükséges rend, nyugalom és egység tekintetéből a kormánynak távolabb kell állomását venni a csaták színhelyétől. Nem félelemből, mert hála a magyarok Istenének, a nép jós szelleme oly képviselőket választott, kik nemes és roppant felelősséggel járó feladatukat értik és ismerik, de nem a félelmet, hanem azért, mivel a kormány szükséges nyugalmát 94 Takács Péter: A szabadság Debrecenbe költözött. A szabadság Debreconbe költözött. Szerk. Takács Péter. Debrecen, 1998. 9-29. 95 Arhivele Statului, Cluj.Napoca, Arhiva Gyulay-Kuun. 280. fare. 496. 96 Arhivele Statului, Cluj.Napoca, Arhiva Gyulay-Kuun. 280. fasc. 498.
