Századok – 2002
Tanulmányok - Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika IV/863
866 FRANK TIBOR (Károlyi Mihály nagybátyja) családjának fóti gyűjteményében fennmaradt egy hétkötetes Shakespeare-kiadás, The Plays and Poems (Leipzig, 1843-44).22 Miután Károlyi Mihályt 1922-28-ban elítélték, az ő gyűjteményét elkobozták, egyes darabjait pedig — így egy angol nyelvű, 1820-as teljes Shakespeare kiadást és számos franciára fordított művet (Alfred de Vigny, 1830) — 1932-ben bocsátották árverésre. A fóti Károlyi-könyvtár angol anyagának egy része a II. világháború után a budapesti egyetemre került és most az Angol-Amerikai Intézet könyvtárában őrizzük, terveim szerint hamarosan publikálom katalógusát.23 A Zichy-család könyvtárát gróf Zichy Domokos püspök alapította; több kisebb gyűjteményt vásárolt meg kiváló könyvgyűjtőktől, így Shakespeare összes műveinek német fordítását (1826) is.2 4 Báró Eötvös József az 1830-as évektől olvasta Shakespearet, akit „a világ legnagyobb költőjének"2 5 nevezett. Miután azonban tudjuk, hogy könyvtárában sokáig megvolt az Othello egy német példánya, igen valószínű, hogy számos kortársához hasonlóan Eötvös is német fordításban olvasta Shakespeare-t.26 A magyar arisztokrácia annyival nagyobb érdeklődést tanúsított a külföldi, mint a magyar irodalom iránt, hogy emiatt gyakran vádolták kozmopolitizmussal és nemzetietlenséggel. Mint egy kritikus 1848-ban megjegyezte: a magyar főnemesi családok asztalai „szinte kizárólag francia és angol regényekkel s történeti munkákkal rakvák meg; és ha itt-ott ezek közé talál tévelyedni Jósikának, Eötvösnek és Széchenyinek egy-egy munkája, ennek is csupán az az oka, mivel a nevezett írók rangtársaik."27 Shakespeare a magyar főnemesek könyvtárában legfeljebb összes műveinek egy példányával volt jelen, ám az írókra és költőkre, közöttük Vörösmarty Mihályra, Bajza Józsefre, Toldy Ferencre és Döbrentei Gáborra közvetlen hatást is gyakorolt - olyannyira, hogy ennek a hatásnak a története 1909-re már két kötetnyire duzzadt.2 8 Kölcsey Ferenc, akinek ugyancsak volt Shakespeare kötete, megjegyezte: „Shakespeare-nek, s Moore-nak műveiket szép kiadásban megvettem; s az elsőt olvasom, s benne nyugszom ki a napi unalom által okozott fáradalmat. Mely világ az, mi az ő műveiben megnyílik! Tele irtózatokkal, tele az emberi természet ezerféle hibáival; de oly való, oly meleg, oly élettel teljes és 22 Ld. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének könyvtárában. 23 A M. Kir. Postatakarékpénztár árverési csarnokának 1932 novemberi külön aukciója, Árverési Közlöny, XIII:4 (Budapest, 1932), pp. 63, 68. Grexa Gyula könyvgyűjtő azonosította ezt a kollekciót mint gróf Károlyi Mihály egykori tulajdonát. Hálás vagyok Lőrincz Ernő antikváriusnak ezért az információért (1982). VÖ. Frank Tibor, Bibliothèque du Comte Etienne Károlyi. A fóti kastélyból az Angol Tanszékre. In: Ruttkay Kálmán Festschrift (Budapest 2002). 24 A bodakajtor-felsőszentiváni Gróf Zichy kastély könyvtára, in a M. Kir. Postatakarékpénztár árverési csarnokának 1938. évi külön aukciója, Árverési Közlöny, XIX: 1 (Budapest, 1938), 219. 25 Eötvös József, Gondolatok (Budapest: Révai, 1903), idézi Bényei Miklós, Eötvös József olvasmányai (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972), 29. 26 Bényei Miklós, Eötvös József könyvtára. Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1967, 94. Vö. Gángó Gábor, Eötvös József könyvtára (Budapest: Argumentum, 1995), 282-283. 27 Csatári Ottó [Telegdi Kovách László álneve], Irodalmunk 1847. évi termékei, Pesti Divatlap, 1848, No. 20, pp. 539-540; kiadta Kovács Máté, szerk., Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig (Budapest: Gondolat Kiadó, 1963), 525. 28 Bayer József, Shakespeare drámái hazánkban, 1-2. kötet (Budapest: Franklin Társulat, 1909); vö. Dávidházi Péter, 'Isten másodszülöttje': A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza (Budapest: Gondolat, 1989), 200-201, továbbá 77-195, 323.
