Századok – 2002
Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823
836 HERMANN ROBERT lyen sértette. Március 26-án keményen összeszólalkozott Vetterrel. Kossuth szerint, aki 26-án érkezett a főhadiszállásra, a feszültség „oly ingerült fokra hágott, hogy ha ma reggel ide nem jövök, az Isten tudja, mi történik".52 Vettert a cibakházai kudarc amúgy is megviselte, ehhez járult Damjanich kíméletlen fellépése, aki nemcsak tagadta a fővezér érdemeit, hanem „magányos körökben mind ő, mind Vetternek többi ellenségei, kik Görgeit óhajtották a sereg élén látni, gyalázták".53 Kossuth ugyan kiegyenlítette a viszálykodást, de úgy vélte, „ugyancsak itt kell lennem".5 4 Március 27-én Görgei is megjelent Tiszafüreden a haditervek megbeszélése végett. Visszafelé menet Poroszlón találkozott Damjanichcsal, aki leplezetlen elismeréssel „hódolt" Görgei „felsőségének". Leiningen-Westerburg Károlynak egyenesen úgy nyilatkozott: „Ez aztán az ember, ez majd engedelmességre tanítja a dacosokat. Vigye el az ördög Vettert, aki semmihez sem ért, és a magunkféle emberrel úgy beszél, mintha semmi érdemünk sem volna". Vukovics Sebőnek is az volt a benyomása, hogy Damjanich ekkor már tökéletesen Görgei pártján állott, „Klapka és Aulich régen voltak emberei".55 Vetter március 27-én még maga intézkedett, de másnap ágynak esett.56 Ismét fel kellett tenni a kérdést: Ki legyen a fővezér? Ebben a helyzetben Kossuth attól tartott, hogy bárkit is nevez ki fővezérré, azt a többiek lehetetlenné fogják tenni. Ezért fogamzott meg benne saját fővezérségének ötlete. Ez nem volt egészen új gondolat. Kossuth már a cibakházi sikertelen támadási kísérlet után megírta Csánynak: „Végtére, ha megbosszankodom, azt mondom: én magam leszek a fővezér - csak egy kicsit okosabb ember volnék."5 7 Vetter megbetegedése után Klapkának már arról írt, hogy nyilván Vetter betegsége az oka annak, „hogy irodájából diszpozíciók adatnak ki, melyek zavart okoznak ott is, hol rend van." Még ezen a napon Klapkának adta át a vezérkar ügyeinek ideiglenes vezetését.58 Kossuth azonban azzal a gondolattal foglalkozott, hogy Klapkával együtt fogja készíteni az intézkedéseket, s ilyen módon maga viszi 52 KLÖM XIV 729. 53 Vukovics Sebő 35. 54 KLÖM XIV 729.; Vukovics Sebő 35-36., Leiningen-Westerburg Károly 110. Vukovics Sebő szerint Görgei maga is jelen volt a jelenetnél; ez azonban tévedés, mert Leiningen naplójának tanúsága szerint Görgei aznap Kerecsendről érkezett Poroszlóra, s csak az éj folyamán ment tovább Tiszafüredre, ahová a hajnali órákban érkezett meg, s ezt erősíti meg Kossuth másnap feleségéhez intézett levele is. KLÖM XIV 741. Vetter Antal emlékiratai 55. f. szerint az összetűzés oka az volt, hogy Damjanich letartóztatta Kleinheinz Oszkár vezérkari őrnagyot, mert az nem személyesen kézbesítette neki a másnapi diszpozíciót. Vetter jelentést kért Damjanichtól, mire az bepanaszolta őt Kossuthnál, s Kossuth békítette ki őket. Az új hadtestbeosztással magyarázta a Vetter és Damjanich közötti feszültséget Aulich Lajos vezérőrnagy is, Görgeihez írott márc. 25-i levelében. HL 1848-49.18/387. 55 Görgey Artúr I. 438-439. Görgei szerint Damjanich megvédte Vettert az ellen, mintha ő okozta volna a cibakházi hadművelet kudarcát. Leiningen-Westerburg Károly 126.; Vukovics Sebő, 1982. 36. 56 HL 1848-49. 37/37a. (márc. 29-i bejegyzés), KLÖM XIV 753. Vetter betegségének tüneteiről beszámol Matavovszky törzsorvos 1849. ápr. 2-án kelt jelentése. MOL HM Alt. 1849:8532., s a betegség tényét megerősíti maga Vetter is március 31-én Klapkához, illetve május 8-án a hadügyminisztériumhoz intézett leveleiben. Österreichische Nationalbibliothek Handschriften Sammlung Series Nova 358. 179-180. f. és MOL HM Ált. 1849:13489., illetve Vetter Antal emlékiratai 55. f. 57 KLÖM XIV 702. 58 KLÖM XIV 753.; Klapka György, 1986. 117.; HL 1848^49. 37/37a. (márc. 29-i bejegyzés)
