Századok – 2002
Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823
826 HERMANN ROBERT bemennünk", a hadügyminiszteri funkciót is magában foglalja. Ö maga megvan győződve arról, „hogy ily viszonyba lépve egymás iránt, ha igazán akad alkalom, mi együtt a nagy feladatot keresztülvihetjük." Klapka, aki egész életében a kompromisszumok embere volt, azt válaszolta, hogy korábban ugyan úgy vélte, „tán jobb volna", ha eleinte Kossuth a háttérbe húzódna, de „hallván kormányzó úr nézeteit, én okainak fontosságát tökéletesen elismerem, nézeteiben egyetértek, álláspontját elfogadom, s tehetségeimet s tapasztalásaimat a haza szabadságának kivívására felajánlom"; majd elmondta, hogy soha nem gondolt arra, hogy Kossuthtal szemben ellenzéket csináljon.3 „Kossuth, ha Klapkával van dolga, mindég Görgeyre gondol — és méltán, mert ha ama gárdista valamivel jobb fiú is, mint eme gárdista, azért adandó alkalommal ama gárdista kezében is aligha sokkal jobban volna placírozva az ország idve, mint eme gárdistáéban" — írta a találkozó után naplójába Kossuth titkára, Tanárky Gyula.4 (Ti. mind Görgei, mind Klapka a magyar nemesi testőrségnél szolgált 1848 előtt.) Kossuthnak ez a nézete, azaz hogy új szabadságharc esetén nem fogja kiadni kezéből a hadsereg vezényletét, nem volt ismeretlen a kortársak előtt. „Azon esetre — melyet Istentől várok — magam ugyan ki nem adom a hadsereget kezemből, a tábor lesz lakásom, ágyúdörgés zeném, a harcmező templomom, készülök is reá, kanállal eszem a hadtudományt" - írta 1850. november 8-án Kütahyából Pulszky Ferencnek.5 „Magamban s csak magamban koncentrálom minden szálakat, mert hogy én meg nem csalom a nemzetet, hogy sem Monk, sem Napóleon, sem Görgei nem leszek, tudom; de más szívébe nem látok - írta 1851. június 7-én Figyelmessy Fülöpnek. - Azért magam fogom a sereget vezetni; magam végzem a kormányzási és fővezéri kötelességeket, míg a haza meg leszen mentve. Felállítom a függetlenséget és szabadságot respublikái alakban; összehívom a nemzetet sorsával intézkedni s magam megyek szántani."6 Kossuth hadtudományi tanulmányairól tudott a száműzetést Kossuthtal megosztó Mészáros Lázár altábornagy, volt hadügyminiszter és fővezér is. „Kossuth hadtudományt ír, és sereget organizálja, vezéreket nevez, azaz éber képzeletét foglalkoztatja" - írta 1850. december 8-án naplójába.7 Hadtudományi tanulmányairól Teleki László is tudott.8 Kossuth előbb az 1850. július 7-én Kütahiába érkező Jerzy Bulharyntól, 1848-49-ben a lengyel légió ezredesétől, Kossuth által az emigrációban kinevezett vezérőrnagytól vett hadtudományi órákat9 , de tanács-3 A találkozóra ld. Kossuth beszámolóját. Közli KLI П. 99-109. Utal rá Kossuth 1859. márc. 29-i levele Klapkához. Közli Koltay-Kastner, 1949. 40-43. Kossuth szóbeli beszámolója alapján ír róla Tanárky Gyula 43. Kossuth iratai alapján ír a találkozóról Lengyel Tamás, 1936. 28.; Ács Tivadar: A genovai lázadás. Bp., 1958. 26-27.; Koltay-Kastner Jenő: A Kossuth-emigráció Olaszországban. Bp., 1960. 72-74.; Kovács Endre: A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak. Bp., 1967. 99-100.; Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció 1849-1867. Bp., 1986. 139-140.; A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849-1866. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Nyulásziné Straub Éva. Magyar Országos Levéltár Kiadványai. П. Forráskiadványok 34. Bp., 1999. 40-41. 4 1859. jan. 23. Tanárky Gyula 43. 5 Közli Pulszky Ferenc П. 50-51. 6 MOL R 90. Kossuth Lajos iratainak időrendi része. No. 1248. Idézi Ács Tibor, 1994. 44. 7 Mészáros Lázár, 1999. 88. 8 Ld. erre 1851. ápr. 11-i levelét Kossuthhoz. Idézi Ács Tibor, 1994. 43. 9 Bulharyn érkezésére ld. Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. S. a. r. Závodszky Géza. Bp., 1977. 108. László Káivly: Katonai életemből. Napló, 1848. szept. 25-e és 1851. szept. 10-e között.
