Századok – 2002
Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789
KORABELI BELGA HÍRLAPOK A MAGYAR 48-RÓL 811 lapján ugyanakkor utal arra is, amennyiben a magyarok vissza is vernék a Habsburgok támadását, bizonyosan fel kell készülniük egy Oroszországgal szemben vívandó háborúra. Az Erdélyben tapasztalható unió-ellenes hangulat felerősödéséről és kétoldali harci készületekről, barbár háború kibontakozásáról számol be november 3-án a Journal de Charleroi is, amely ugyancsak egyre valószínűbbnek ábrázolja az orosz intervenció bekövetkezését.8 7 6. Összegző értékelések az 1848. évi magyarországi változásokról (november) A Le Messager de Gand november 4-i számában ötrészes sorozat indul útjára E. de Langsdornf tollából „La Hongrie en 1848 - Kossuth et Jellachich" címmel.88 A korábbi hat hónap történetének értelmezésére és összefoglalására vállalkozó szerző az általa vizsgált eseményeket különös sajátosságok, bizarr fordulatok sorozataként jellemzi. Bevezetőjében leszögezi, hogy az egészen különböző etnikumok keverékeként létrejött magyar nemzet „nemes és büszke türelmetlenséggel" törekszik szabadsága elérésére, amelyet ritkán tapasztalt meg története során, de amelyet mások számára nem ismer el. Rámutat, hogy Magyarország „mindeddig külön léttel rendelkezett, fejlődését sajátos temperamentum, eredetiség és dekadencia jellemezte." Mindaz azonban, ami a Kárpátok medencéjében történik csupán sajátos históriájából szerinte nem érthető, hiszen annak lényege az egyetemes történelemből következik. „Az európai csapás" lesújtott ugyanis e régióra is és most „senki nem tudja megmondani, hogy ki fog végül meghalni, vagy meggyógyulni." Azt azonban határozottan ki meri jelenteni, hogy „a legszörnyűbb megrázkódtatások nem fogják megkímélni' azt a Magyarországot sem, melyet „a polgárháború vére immár beszennyezett, melynek fővárosa falai között anarchia dúl s az ellenség saját kebelében ütötte fel a fejét", és melynek sosem lesznek már barátai (!), akik nyugtalankodnának sorsa felett. A bevezető gondolatokat visszatekintő elemzés követi, mely szerint „hat hónappal ezelőtt, az első bécsi forradalom májusi (valójában márciusi - E.G.) kitörésének időpontjában" a pozsonyi országgyűlés lelkesen dolgozott a liberális párt által régóta szorgalmazott és Ausztria által végül elfogadott (?) reformokon. A Magyarország új szükségletei, és a császári kormányzat törekvései közötti szabad megegyezés kimunkálásán őszintén fáradozó magyar patrióták sosem voltak enynyire közel elképzeléseik megvalósulásához, a megoldás megtalálásához. A „véletlenül éppen Bécsben tartózkodó néhány egyetemista" irányításával kezdeményezett zendülés következtében kirobbant forradalom azonban meghiúsította a közös reményeket. Az ellenzék legutóbbi országgyűléseken előtérbe került vezetője, Kossuth egy csapásra a mozgalom élén találta magát, megszavaztatta az alsóházzal a forradalom programját, a „császár" (!) mindenbe belegyezett, a nádor megteremtette a kormányalakítás lehetőségét, melyet az ellenzék néhány régi szónokából szerveztek meg. A forradalom során azonban „e jellemek azon pártok 87 „Hongrie" JCh 1848. nov. 3. No. 133. 3. 88 „La Hongrie en 1848 - Kossuth et Jellachich" (Histoire des six dernièrs mois) I. LM 1848. nov. 4. No. 309. 2-3.
