Századok – 2002

Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741

A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 785 a figyelmeztetéssel, hogy ha sikerül a Roth hadoszlopa elleni akció, úgy semmi olyat ne engedjen, ami ellentétes a civilizált hadviseléssel, illetve a foglyokkal való bánással. Az ismert iratanyag alapján egyébként azt állapíthatjuk meg, hogy Pázmándy két esetben maga fogalmazott, illetve két esetben írt alá a bizottmány tagjaival, amikor neve alá nem azt írta, hogy a bizottmány tagja, hanem hogy a képviselőház elnöke. (Október 6-án így írta alá az egyik Csányhoz intézett baráti levelet is.) Mindenesetre az általa szignált kiadványok száma meg sem közelíti akár Nyáry, akár Szemere teljesítményét. A bizottmány választott tagjai közül — az ismert adatok alapján — kétségtelenül Madarász László volt a kiadványozás terén a legserényebb. Három esetet ismerünk, amikor rendelkezést vagy értesítést fogalmazott (így ő hívta vissza toborzóútjáról Kossuthot) s 25-26 az olyan kiadványok száma, amelyet ő is aláírt. Madarász 29-én nincs a három bizottmányi tag között, akikre Kossuth szerint rá kell bízni az ügyeket (valójában a háromtagú „kollégium" csak Pázmándy csatlakozásával vált teljessé), s nem tudjuk, hogy hol volt. Szeptember 30-tól azonban részt vett a munkában, a legkülönbözőbb személyekkel ír alá rendelkezéseket, így gyakran Semberyvel, Szemerével, ritkábban Nyáiyval. Nyáry Pált a kortársak igen aktív embernek ismerték, s az eltávozott Kossuth is úgy tekintett rá, mint a visszamaradó bizottmány vezetőjére. (Október 1-én Szentesről a bizottmánynak írott levelét Kossuth Nyárynak, mint elnöknek címezte.) Tudjuk, hogy értesülve a fegyverszünet megkötéséről október 1-én reggel Nyáry utazott a táborba, hogy tárgyaljon a védelmi feladatokról Mógával. Azt azonban nem tudjuk, hogy a bizottmány munkaszervezése miként zajlott: ki adott utasítást az előadóknak és fogalmazóknak, s ott volt-e a feladatot kiadó (a fogalmazványt megrendelő) személy a letisztázott rendelkezést aláíró két-három személy között. Tény, hogy az ismert dokumentumok alapján 16 olyan iratot ismerünk, ahol Nyáry neve — többnyire másod- vagy harmadmagával — szerepel. (Október 3-5. között 4 levelet ő maga fogalmazott, nem bízva másra a formulázást.) Nevét gyakran olvassuk együtt Szemerével, Semberyvel, de írt alá Pálffy Jánossal, Madarász Lászlóval, Jósika Miklóssal, Zoltán Jánossal, id. gr. Eszterházy Mihállyal - és egyedül is. Pálffy Jánosnak, a ház alelnökének és a PM államtitkárának szerepéről keveset tudunk. Tudjuk, hogy Lamberg halála után a táborba ment, onnan szeptember 30-án tért vissza és másnap beszámolt az országgyűlésen. Nyolc iraton találjuk meg az aláírását október 1-7. között, ebből az utóbbi négyen már feltünteti államtitkári tisztségét is. Sembery Imréről még kevesebbet tudunk. Azt azonban meg kell állapítanunk, hogy igen gyakran jelen lehetett a bizottmány helyiségeiben, mert 15 iraton olvashatjuk az aláírását, ami egyezik Szemere teljesítményével. Patay József nevét egyetlen október 2-án megjelent plakáton találjuk. Itt említjük meg, hogy a tárgyalt időszakban valószínűleg nem jelent meg — vagy legalábbis nem szólalt fel — Nyáry, Sembery és Patay. Pálffy egyszer tartott beszámolót, Madarász pedig kétszer szólalt fel, s mindkét esetben arra kívánta a házat ösztönözni, hogy hozzon a választmányt utasító határozatot. Szemere Bertalan és Mészáros Lázár csatlakozását részben a munka menynyisége, részben nevezettek kormányzási, illetve helyzetismereti tapasztalata