Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 779 éljenzéssel fogadta a bejelentést, hogy a Vilmos huszárezred Galíciából hazatért két százada, amely 27 napig volt úton, holnap megérkezik a fővárosba. Ezt követően Mártonfy Zsigmond tudakolta, hogy a Bécsbe távozott Batthyány miniszterelnök milyen minőségben van ott és mit csinál. Az elnök vázolva a honvédelmi bizottmány előtörténetét, azt felelte, hogy magánemberként sincsen tudomása, hogy mit szelekszik Bécsben Batthyány. De hozzátette: ha a grófnak befolyása volna a kormányzásra, akkor a kérdés „főtekintetet érdemelne". Németh Albert azt javasolta, hogy a Jellacic hadseregében szolgáló született magyarokat, ha elfogják, mint rabló pártütőt kell kezelni és Zichy Ödön sorsára juttatni. Pázmándy az előző napi érvelésével reagált, miszerint „százados törvényeink" intézkednek azokkal, akik „a berohanó ellenséggel" egyetértenek. Irinyi József Németh Albert álláspontját azzal kívánta kibővíteni, hogy a horvát „polgártársakat" is hazaárulónak kell tekinteni. Sajátos érvelése szerint azonban bűnös az, aki a Dráván innen született, — de nem fogadja el, hogy csak az volna hazaáruló, aki a Dráván innen született. Madarász József nem értett egyet az elnöknek a törvényekre vonatkozó érvelésével, mert tegnap erre hivatkozva utasították el, hogy Zichy Ödön javaival foglalkozzanak. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a született magyarok, hanem a németek vagy horvátok is, kik „a magyar koronának és hazának tagjai" hazaárulónak tekintendők ha Jellacic-tyal vagy bárkivel „a magyar haza szabadsága és alkotmánya ellen" fegyvert fognak. Madarász hozzászólásának lényege az volt, hogy a ház utasítsa a bizottmányt minden esetben a törvény szigorú alkalmazására. Irinyi megismételve álláspontját, de kifejtette, hogy az 1500 fogollyal nem bánhatunk, mint hazaárulókkal. Pázmándy hozzátette, hogy a foglyok vallomásából úgy tudják, hogy az emberek nagy részét keményen kényszerítették a szolgálatra. A kérdésen még elvitatkozgattak, majd az elnök 12-kor eloszlatta az ülést azzal, hogy délután 5-kor folytatják. A délutáni ülésen Pázmándy arról tájékoztatott, hogy Jellacic seregével már Mosonban van, s távozása inkább futásnak tekinthető. A másik táborból megérkezett Perczel ezredes jelentése, amely Roth seregéből 1500 ember elfogását, s a maradék 7-8000 határőr várható fogságba ejtését jelentette. Perczel Mór október 5-én Tácon déli 12-kor kelt részletes jelentését ekkor felolvasták, majd Balogh János képviselő, aki jelen volt az eseményeknél (ő hozta kora délután Perczel levelét), számot be tapasztalatairól. Jól mutatja a képviselők feléledt vitakedvét, hogy Pázmándy kijelentésére, miszerint Perczel táborának is megfogalmaznak majd elismerést, ha Roth egész tábora megadta magát Irinyi József és Madarász József azonnali határozatot követeltek, s az elnöknek ezt csak a legnagyobb határozottsággal sikerült elhárítania.172 A honvédelmi bizottmány október 6-án kelt intézkedései között első helyen kell említenünk Pázmándynak azt a levelét, amelyben a választmány álláspontjáról tájékoztatta Csány Lászlót. A pontokba szedett közlemény legfontosabb közlései, hogy Jellacicot többé nem horvát bánnak, hanem császári tábornoknak tekintik, akit az országból ki kell szorítani. Pozsonyt meg kell erősíteni, s Csányék-172 A folytatólagos ülésre: Közlöny 1848 okt. 8/118/605-607. A jegyzőkönyvre: Népképviseleti ogy. 265-266, Perczel beszámolóját a bizottmány nyomdába adta, s azt (a kiadvány dátuma nélkül) Madarász László és Sembery Imre írták alá. Közli: Katona, Okmánytár 306-309.
