Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 769 sának utolsó napjaiban —, de ez most a bizottmány nevében történik, annak kívánságát tolmácsolja. Egyéb intézkedések sorában a bizottmány utasította a budai főhadparanesnokságot, hogy futár útján intézkedjék: a Porosz királyról elnevezett 10. huszárezred két osztálya Szolnokról „kettős marschban" jöjjön Pestre.12 3 Ekkor született a temesvári főhadparancsnoksághoz intézett rendelet, amely egy elfogott levélből nyert információ alapján arra utasította a főhadparancsnokságot, hogy akadályozza meg a lázadó szerbeket és határőröket, hogy az oláh-bánsági határőrzőket is bevonják a felkelésbe.12 4 Ekkor kelt Szatmár megye bizottmányához az a levél, amely a fővárost fenyegető horvát támadásra, a délvidéki szerb felkelésre és az észak-magyarországi tót lázadásra hivatkozva közli, hogy a megyének fegyveres segítséget nem tudtak adni. Fegyvert sem tudnak küldeni, mert „az ide betoluló védelmi tömeget" is csak kaszákkal tudták ellátni. Tegyen meg a megye mindent ami a rendkívüli helyzetben szükséges, működjön együtt Mihályi Gábor kormánybiztossal, „mert Szatmár megye népének ereje úgy is nagyobb, mintsem hogy az kellőleg rendezve s lehetőleg felfegyverezve ellent ne állana" a támadóknak.125 Az október 3-án kelt rendeletek közül általános jelentőságú az a népfelkelésről szóló intézkedés, amelynek a Közlönyben történő megjelenéséről Pázmándy szólt az országgyűlés délelőtti ülésén. A „Rendelet az ország minden törvényhozhatóságaihoz" címmel publikált rendelkezés így kezdődött: „A Duna jobb partján fekvő valamennyi törvényhatóságoknak meglevén téve a népfelkelés iránti szükséges rendelkezés: az ezentúl is a maga teljes erejében fentartatik, mindaddig míg az ellenséges seregektől az illető hatóságok meg nem szabadulnak". Ott, ahol a népfelkelést kifejezetten nem rendelték el, folytassák „a honvédelmi toborzást", az újoncokat felszerelés végett a már korábban kijelölt helyekre szállítsák, s lehetséges módon gondoskodjanak számukra a legszükségesebb ruhaneműekről.126 Ez a rendelkezés volt az, amely felszámolta a Kossuth által mozgósított Duna-Tisza közi népfelkelést, — kivéve azokat az alakulatokat, amelyeket átszállítottak a Duna jobb partjára, s részt vettek az ozorai fegyvertényben. Október 4. A képviselőház délelőtt 11 órakor kezdődött ülésén Pázmándy elnök szokás szerint beszámolt a katonai helyzetről. Eszerint Jellacic Győr és Gönyű felé tart, sőt nem hivatalos információk szerint az előző napon már bevonult Győrbe. Az előző éjszaka kiadott rendeletek szerencsére időben érkeztek Gyönyúbe, így az ott állomásozó hajókat Komáromba rendelték, így nem fenyeget az a veszély, hogy horvát sereg hajókon átkel a Duna bal partjára.12, 7 Komárom vára és környéke is 123 OHB 1848:839; General-Kommando, P-szekció 1848 - 28 - 26; HK 1994/4. 94. A fogalmazványt Jászay Pál készítette, Szemere és Madarász írta alá. 124 Hermann Róbert szíves közlése a Kriegsarchiv, Alte Feldakten iratmásolata alapján. Ld. a Századok 2002/6. számában. 125 OHB 1848:838; HK 1994/4. 96. 126 OHB 1848:829; Közlöny 1848 okt. 4/116/589; KLÖM XIII. 72-73. A fogalmazványt Jászay Pál készítette, a nyomtatott rendeletet Szemere Bertalan és Nyáry Pál írta alá. 127 A bizottmánynak erre a rendelkezésére még visszatérünk.
