Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 765 lanak, és 24 óra alatt ismét másként állanak, mi szükségesnek nem tartottuk; de ez nem olly dolog, melly materiális hasznot hozott vola". 100 A tábor helyzetéről beszámolva az elnök közölte a házzal a már ismert tényt, hogy Jellacic nem várta meg az aznap este lejáró fegyverszünetet, hanem előző nap megindult Mór irányába, s „alkalmasint Győr felé szándékozik menni". Ezért még az éjjel kapcsolatba léptek Móga „hadvezérével" és a táborban lévő kormánybiztosokkal, „miszerint a tábornak egy helyben vesztegelni nem lehetvén", tegyék meg a szükséges intézkedéseket egyrészt a főváros további védelmére, másrészt pedig az ellenség oly módon történő követésére., „melly legalkalmasabbnak és legczélszerűbbnek látszik". (Természetesen részletekről most sem számolt be.) Ezt követően Pázmándy egyszerre tájékoztatott Kossuth toborzási sikeréről, s arról, hogy mostmár „megfordulván a körülmények", a népfelkelést csak a Dunántúlon kell fenntartani, ahol „az ellenség jelenleg van". A Kossuth által mozgósított erők szükségét így magyarázta: „azt hittük, hogy Pest körül egy Handstreich [rajtaütés] lesz szükséges, — mellyel az ellenséget tökéletesen tönkre lehet tenni". ! Most, hogy az ellenség elvonult, „alkalmasint hosszabb ideig fog a háború tartani", de olyan vidékeket „felzavarni", ahol ellenség nincsen, sem célszerű, sem hasznos nem, sőt káros lenne, „mert az illy néptömeg fegyelem nélkül levén, azon vidékeket elpusztíthatná". Ezért — folytatta Pázmándy — a bizottmány úgy döntött, hogy a népfelkelést csak a Dunántúlon tartják fenn, míg a többi törvényhatóságot arra utasítják, hogy „a népet ezen fölkelés alkalmával tanúsított szellemben fenn , tartván, magát a népfölkelést tovább ne sürgessék, hanem csak újonczokat állítsanak ki minél előbb és minél nagyobb számban". Hozzátette: erről a rendelet a másnapi Közlönyben fog megjelenni.101 Befejezésül Pázmándy reményét fejezte ki, hogy a Győr felé vonuló horvát seregnek Bécs nem fog segítséget küldeni. Azonban „ezen nyomasztó helyzetben" mindenre fel kell készülni, s meg hozniuk azokat az intézkedéseket, amellyel Magyarország „nyolc százados alkotmánya — melly az újabbi törvények szerint semmi egyébben nem, [csak] mint külső formákban változott — épségben és a nemzet évezredes szabadságában megtartassék". Mivel pedig azzal számolnak, hogy Jellacic Győrből Ausztriának veszi útját, ezért német nyelvű proklamációt készítettek, amelyet kinyomtatnak az osztrák nép tájékoztatására. Ismertetik Jellacic hadseregének tetteit, s az elfogott levelek felhasználásával azt a kérkedését, hogy a császár 21 rendeletének nem engedelmeskedett, s ha újabb parancsokat kapna, amelyek el akarnák téríteni céljától, úgy azoknak sem engedelmeskedne.102 100 E Kiss Erzsébet véleménye szerint Pázmándy és a választmány visszakozásának valószínű oka, hogy már értesültek Batthyány lemondásáról és Vay Miklós kinevezéséről. F. Kiss, A minisztériumok 81. Spira György Pázmándy kijelentése mögött „a bizottmány teljes felszámolására" tett kísérlet húzódik meg. Spira, A pestiek 368. 101 A „tízkötetes" Magyarország története szerint Pázmándy bejelentése mögött a felfegyverzett parasztoktól való félelem húzódott meg. Spira György: Polgári forradalom (1848-1849). Magyarország története 6. Szerk. Katus László. Bp. 1979. 265. A népfelkelők „kicsapongásairól" és rablásairól Kossuth - Görgeinek, 1848. szept. 30. Katona, Okmánytár 200-201. 102 A proklamáció szövegének magyar fordítását közli Hermann Róbert a Századok 2002/6. számában.
