Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
754 URBÁN ALADÁR a ház határozatát.) Majd bejelentette, hogy Pálffy János alelnök, aki a táborban járt, be kíván számolni a tapasztalatairól, s ezt követően a visszatért Mészáros Lázár hadügyminiszter fog jelentést tenni. Ennek ellenére nem adta át a nevezetteknek a szót, hanem arról beszélt, hogy a csatát követő felhőszakadásban a sereg „eltikkadt", de másnap reggel a legnagyobb határozottsággal állott csatarendbe. Ezt követően számolt be arról, hogy a „cselszövénnyel" elfogatott Ivánka Imre őrnagyot Jellacic fegyverszüneti kérelemmel küldte vissza, s értesülése szerint a fegyvernyugvás meg is köttetett. Ez a megállapodás — mint mondotta — a képviselőház biztosainak beleegyezésével történt, de annak időtartamát közölni nem tartotta szükségesnek. A jelek szerint Pázmándy a hallgatóságára bízta, hogy a fegyverszünet híre és Nyáry táborba utazása között összefüggést tételezzenek.45 Másrészt jónak látta hangsúlyozni, hogy erről a lépésről nem volt tudomásuk, s lehet, hogy nem tartották volna azt célszerűnek. Majd így folytatta: „de bizonyosan olly okoknak kellett előfordulni, mellyek következtében magok a kormánybiztosok s a ház által kiküldöttek beleegyezésével történvén, reánk nézve káros semmi esetre nem lehet." Csak ez után adta meg a szót Pázmándy Pálffy Jánosnak, aki szemtanúként számolt be a pákozdi csatáról, s a legnagyobb elismeréssel szólt a katonaságról, tisztjeiről, s magáról Móga tábornokról. A fegyverszünetről ő sem kívánt többet mondani, csak megerősítette: „miszerint mélyen meggyőződésem, hogy a fegyverszünet szükséges volt, s reánk nézve hasznosabb mint az ellenségre nézve".46 Ezt követően Mészáros Lázár foglalta össze tapasztalatait, a Szenttamás elleni harmadik támadás kudarcáról, annak okairól, a Bácska, Bánság és a péterváradi határőrezred területének viszonyairól. Megköszönte, hogy a ház — a korábbiaktól eltérően — méltánylással fogadta, s hogy annak bizalmából lehetősége nyílik „a választmánynál működhetni".47 Az országgyűlésen második hozzászólásában Pálffy utalt arra, hogy a táborban „hadi fegyelem" szükséges, mert ez a győzelem egyik feltétele. így érthető, hogy a bizottmány október 1-én kelt egyik legfontosabb intézkedése az volt, amelyben rendelkezett a tábort önkényesen elhagyók ellen. Meghagyta a táborban lévő országos biztosoknak, hogy mind a nemzetőröknek, mind a honvédeknek hozzák tudomására, hogy a tábort „felsőbb engedelem nélkül" nem hagyhatják el, mert ha ezt teszik, szökevénynek fogják őket tekinteni.4 8 Buda város polgármesterének pedig meghagyták, hogy a táborból útlevél nélkül érkezőket tartóztassák le, a város gondoskodjon biztos őrizetükről, s az esetet azonnal jelentsék Kovács [Kovách György] nemzetőri ezredesnek és fővárosi térparancsnoknak, aki 45 A fegyverszünetet az országgyűlési biztosok jelentése szerint szept. 30-án este hatkor kötötték meg; KLÖM XIII. 66. (A tárgyalásokról a biztosok jelentése: KLÖM XIII. 56.) Móga szept. 30-án este 1/2 10-kor küldte meg a jelentését, illetve a fegyverszüneti pontokat; OHB 1848:800. A fegyverszünet magyar szövegét; Katona, Okmánytár 197-198. 46 Mészáros Lázár nyilatkozata után Pálffy újból szót kért, hogy elfelejtett beszámolni arról a „furcsa diverzióról", amelyet 29-én éjjel és 30-án reggel hajtottak végre Kemény Zsigmonddal az ellenség háta megett. Az volt a tapasztalatuk, hogy a tábor környékének népének hangulata jó, de nem rendelkeznek kellő utasítással, hogy mit tegyenek. - Kemény Zsigmondnak visszatérése után Kemény Dénes kormánybiztosi megbízást adott; BM ein. 1848:948. Batthyány iratai 1652. 47 Az okt. 1-ei ülés lefolyására: Közlöny 1848 okt. 3/115/586-587. 48 OHB 1848:797.
