Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
750 URBÁN ALADÁR elhelyezési osztálya" segédtisztjét, Czecz János főhadnagyot, az ugyanott segédtiszt Kaufmann János (Károly) főhadnagyot, Szöllősy Gáspár fogalmazót és két díjnokot.27 Ez volt tehát az az irodai szakszemélyzet, amivel a pesti városházán ülésező bizottmány formába öntötte rendeleteit. Ezek időrendi egymásutánját nem lehet megállapítani, mivel vagy nincsen kiadói iktatószámuk, vagy nem egyetlen sorozatból keltek, s azokon belül általában nem igazít el az iktatószámok egymásutánja. Első helyen azonban érdemes megemlíteni Madarász Lászlónak azt a Gombos László alezredeshez, a honvédelmi minisztérium (HM) államtitkárához intézett rendeletét, amelyben a Würtemberg huszárezred tartalékosztályának, illetva a Wasa gyalogezred tartalékának a martonvásári táborból visszatérő egységeinek fővárosi alhelyezéséről és ellátásáról intézkedik. A rendeletnek fennmaradt tisztázata ugyanis az 1. iktatószámot viseli, amelynek azonban nincs folytatása.28 így feltételezhetően ez az írnok ügybuzgósága volt, amit további gyakorlat nem kötetett. Ez a rendelet egyébként a tábor erősítésével ellentétes katonai mozgásról tudósít, amivel a bizottmány a jelek szerint a főváros biztonságát sorkatonasággal kívánta megerősíteni. Nem teljesen ez volt a célja annak az ugyanekkor kelt rendeletnek, amely arra utasította Gőrgei Artúr szolnoki önkénteseinek táborában visszamaradt Timon századost, hogy az időközben beérkezett fegyveresek „vasúton még ma szálittassanak, itt veendvén a további rendeletet".29 Ismét másiránjai csapatmozgásról intézkedik Nádosy (Nádossy) Sándor honvéd alezredes, a honvédzászlóaljak a napokban kinevezett főparancsnoka és a Nemzetőrségi Haditanács elnöke, amikor azt tudakolja Görgei Artúrtól, a Duna balpartján összegyűlt népfelkelők parancsnokától, hogy nem volna-e lehetőség arra, hogy 4-5000 főnyi „népfelkelési nemzetőrségből" álló csapatot küldeni a Velencénél levő táborba. Ez a csapat a magyar sereg jobbszárnyát segíthetné és fedezné, hogy az ellenség Móron és Bicskén át ne fenyegethesse Budát.3 0 27 Czecz és Szöllősy szept. 30 - okt. 1. közötti elszámolása bérkocsi használatáról: OL H 82 Hadügyminisztérium biztossági osztály iratai (a továbbiakban: HM bizt.) 1848 - 33 - 02. (Eszerint Szöllősy Gáspárt már szept. 30-án berendelték a bizottmányhoz.) A többiek költségének utalására: ugyanott 1848 - 33- 142. 28 OL H 75 Hadügyminisztérium általános iratok (a továbbiakban: HM) 1848:7870. Közli Urbán Aladár: Az Országos Honvédelmi Bizottmány kezdeti tevékenysége dokumentumok tükrében. Hadtörténelmi Közlemények (HK) 1994/4. 83. Aláírta Madarász László. A továbbiakban az ebben a közleményben publikált dokumentumok lelőhelyét közlöm, valamint a HK 1994/4. megfelelő oldalszámát. A közlés feltünteti a kiadói ikt. számot is, ha az a közölt tisztázaton szerepel. Ez ui. arról tájékoztat — főleg a kezdeti időben — hogy meglévő iratsorozatból kiadványoztak-e, vagy a kiadott rendelkezésnek nem volt iktatószáma. A rendelkezések fogalmazóinak megjelölése (ahol az egyértelműen lehetséges), illetve a kiadvány aláíróinak közlése ugyancsak hasznos információkat szolgáltat. 29 OL P 295 A Görgey-család iratai, 35.csomó, b/10. Az iratoknak nincs ikt. száma. Szemere fogalmazta, de csak Sembery Imre írta alá mint ,A Minister Elnök úr távollétében Honvédelmi Bizottmányi tag". 30 Görgey István: 1848 júniusától szeptemberig. Okmánytár. S.a.r. Katona Tamás (a továbbiakban: Katona, Okmánytár) Bp. 1980. 202; Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849. (a továbbiakban: Kossuth levelezése) S.a.r. Hermann Róbert. Bp. 2001. 49. Az iratnak nincs ikt. száma. Aláírása: „Az Orsz. Gyűlés honvédelmi választmánya rendeletére Nádosy alezredes". A bizottmány intézkedett arról is, hogy a gellérthegyi csillagvizsgáló távcsővel figyelje a Buda környéki utakat. Közcsend és közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben. S.a.r. Czaga Viktória és Jancsó Éva. Fővárosi Levéltár, Bp. 1998. 114.
