Századok – 2002

Közlemények - Jemnitz János: 1917. Háború – béke? Reform – forradalom? I/75

Jemnitz János 1917. HÁBORÚ - BÉKE? REFORM - FORRADALOM? A nemzetközi munkásmozgalom válaszútjai A kortársak számára világos volt, hogy az 1917-es esztendő sorsdöntő vál­tozásokat hozott Európa és az egész világ számára. Szemük láttára módosult a valóság, s ezzel együtt a gondolkodásban is lényeges változások következtek be a felső, vezető körökben csakúgy, mint az alullévőknél. E nagyon széles és rengeteg kérdést felvető témában ehelyütt csak egy nagyobb monográfia négy fejezetének közlésére nyílik lehetőség: a Német Független Szocia­lista Párt megalakulása, az USA munkásmozgalma, illetőleg a szakszervezetek és a szocialisták reagálása az USA hadbalépésére, végül egy fejezet a szomszédos Auszt­riával, a befolyásos osztrák szociáldemokraták 1917 őszi kongresszusával foglalkozik. Megjegyzendő, e témakörben már több tanulmányom jelent meg. így a Szá­zadok hasábjain írhattam a „stockholmi konferenciáról", illetve az 1917. évi spa­nyolországi rendkívüli eseményekről; a Párttörténeti Közlemények hasábjain a II., 1917 nyári antant-szocialista konferenciáról, s ennek francia összefüggéseiről; a Múltunk hasábjain a Die Neue Zeit arculatváltásáról és a német, illetve francia szocialista párt 1917 őszi kongresszusairól; a Nemzetközi Munkásmozgalom Tör­ténetéből Évkönyv (NMTE) hasábjain pedig az 1917 őszi nemzetközi berni szak­szervezeti kongresszusról. Ugyanitt bemutathattam néhány fontos vagy jellemző szocialista orgánumot, az orosz Letopiszt, a horvát Slobodát, a szerb Budutynosz­tot, az orosz Szovremennij Mirt és a svájci Le Sentinelle-1. A temérdek problémát önmagában is felvető 1917-es orosz forradalmas évről ugyancsak többször írtam. Ha eltekintek is a régebbi, az 1960-as években meg­jelent tanulmányaimtól, nemrégiben az orosz mensevik történész, N. Rozskov munkáját elevenítettem fel. Ugyancsak az 1990-es években írtam a híres Friedrich Adler-perről, a finnországi forrongó 1917-es évről és a (magyarul ugyan nem, de németül megjelent) rendkívül fontos és sokban új jelenségeket felszínre hozó nem­zetközi 1917 május elsejéről is. A mindig is izgalmas Balkán-relációban az említett lapok mellett szóltam általában is a szerb és a horvát szocialisták magatartásáról, s írtam az orosz forradalmak nemzetközi visszhangjáról. Mindehhez sietve hozzá kell tennem, hogy mindez csak részleges és töredé­kes képet ad erről a gazdag, s egyben terhes évről. S ha a nagy francia író, Roger Martin du Gard oly kitűnően fogalmazta meg, hogy az első világháború sírba tette „a vén Európát", úgy ebben az 1917-es évnek fontos szerepe volt. Az említett

Next

/
Thumbnails
Contents