Századok – 2002
Krónika - A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszékének négy évtizede (Reszler Gábor) III/734
738 KRÓNIKA lalta. A társulati és a tanszéki munka összekapcsolását megerősítette Czövek István megyei elnökké választása 1995 novemberében. A tanszék oktatói a megyei levéltárral együttműködve előadások vállalásával részt vettek az 1997/98-as tanévre középiskolásoknak meghirdetett Levéltári esték rendezvényein. A kilencvenes évek második felének tudományos kapcsolatteremtő törekvéseire részben a honfoglalás millecentenáriumi rendezvényei, majd a magyar államalapítás millenniumi megemlékezései hatottak. Az előbbi jeles évfordulóra emlékezve nagy érdeklődéssel kísért tudományos ülésen hangzottak el előadások 1995. november 28-án. Engel Pál a későközépkori Magyarország társadalmáról beszélt, Hegyi Klára Magyarország 16-17. századi választási lehetőségeit tekintette át. Rácz István a népesség-befogadó és népesség-kibocsátó Magyarországról szólt, L. Nagy Zsuzsa pedig a Horthy-korszak néhány aktuális kérdését vázolta fel a szépszámú hallgatóság előtt. Az államalapítás millenniumára előadássorozattal emlékezett a tanszék. Ormos Mária 1999 áprilisában A magyar történelem kérdései a két világháború között címmel tartott előadást. Engel Pál 2000 őszén a magyar történelemszemlélet sajátosságait elemezte a magyar államalapítás évfordulója alkalmából. A 2000. november 7-én tartott millenniumi rendezvényen Romsics Ignác a két világháború közötti Magyarország és Európa kapcsolatairól szólt. Ez a szükségszerűen korlátozott terjedelmű áttekintés nem térhetett ki a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke tudományos kapcsolatainak teljességére. Mindössze azt kívántuk érzékeltetni, hogy a szerény lehetőségek birtokában a keleti országrészben tevékenykedő oktatói kör milyen módon kívánt és tudott részt venni a régióbeli és a hazai tudományos életben. Az elmúlt évtizedek során mennyire vált a szakmai közvélemény részévé az a műhely, amelyik tudományos rendezvényeivel a jövőben is a főiskolai képzés színvonalának emelését tekinti elsőrendű feladatának. Reszler Gábor
