Századok – 2002

Folyóiratszemle - Bevir Mark: Annie Besant az igazság nyomában III/715

FOLYÓIRATSZEMLE Mark Bevir ANNIE BESANT AZ IGAZSÁG NYOMÁBAN Kereszténység, szekularizmus és a New Age mozgalom Mark Bevir tanulmánya Annie Besant életpályáját és eszméit mutatja be a 19. század végi Angliában. Életútja különleges és meglepő, sorsa szokatlan korának női társadalmában. A tanulmány azonban nem elsősorban biográfiai jellegű, inkább a filozófia- és eszmetörténet iránt érdeklődő olvasó figyelmére tarthat számot. A szerző, a különös életút tükrében, amelynek során a rendezett családi körülményekkel bíró evangélikus lelkészfeleségből radikálisan gondolkozó ateista, szabadgondolkodó, s lelkes filozófus lesz, igyekszik azokat a szellemi áramlatokat feltérképezni, amelyek hatást gyakoroltak Annie Besant gonolkodására. Kísérletet tesz azon személyek meghatározására, akik jelentősebb hatással voltak rá, mint pl. Miss Maiyat, Mme Blavatsky, Fabian, stb. A bevezetőben a szerző bemutatja azokat a filozófiai, gondolkodói csoportokat, ill. szellemi áramlatokat, amelyek hatással voltak Besantra, esetleg szorosabb kapcsolatba is került velük, amint ez a New Age mozgalom, ill. a Theosophical Society esetében kimutatható. Altalánosságban abból lehet kiindulni — véli a szerző —, hogy a viktoriánus Angliában mély vallásos krízis jelentkezett a múlt század második felében. Ezt elsősorban a racionalizmusnak és a felvilágosodásnak tudja be, amely szellemi áramlatok alapvetően megingatták a hit elsőségét. Különösképpen az eredendő bűn, a megváltás tana iránt ébredt kétség, s tulajdonképpen ebből nőtt ki a 19. században a szekularizmus, ill. később a teozofizmus. Ez utóbbiak már nem a racionalizmusban gyökereznek, arra válaszul, a viktoriánus kor vallásos kríziséből építkeznek közvetlenül. Az első a New Age mozgalomban, a második a Theosophical Society megalakulásában ölt testet. Annie Besant életútját öt fejezetben ismerhetjük meg, amelyek nem kronologikus jellegűek, hanem tematikusak. Mindegyikük egyegy meghatározó szellemi irányzatot mutat be, amelyeken keresztül Besant az evangélikus szellemiségtől a szekularizmuson és a szocializmuson át eljutott a teozofizmusig. Az első fejezetben a szerző elsősorban a családi indíttatásokat boncolgatja. Annie Besant (Annie Wood) szüleit vallási kiábrándultság jellemezte, apja kétkedő, anyja szabadosabb evangélikus gondolkodású, elveti a bibliai tévedhetetlenséget, az örök büntetés, a megváltás tanát, a Fiú és az Atya egyenértékűségét a Szentlélekben. Nevelését a szigorú evangélikus elveiről ismert Miss Maiyat irányítja, amit csak megerősít később férje, Frank Besant, evangélikus lelkész. Gondolkodását azonban erőteljesen befolyásolja boldogtalan házassága, valamint gyermekének elvesztése. Ezek, alapvető kételyt ébresztvén Isten igazságosságában és jóságában, már más irányba, egyfajta szkepticizmus felé tolják Annie Besant-ot. Anyja kétkedéséhez hasonlóan törik össze a jó és szerető Isten képe, a megváltás tana. Érdeklődése az evangéliumi tanítások valóságtartalma felé fordul, megjelenik a kritikai érzék. Ezt erősítik az újabb tudományos eredmények, elsősorban a darwini fejlődéselmélet. Ennek eredményeképp eljut oda, hogy a kereszténység dogmái, a Biblia nem ad megfelelő magyarázatokat az emberi kérdésekre, természetfeletti érveket használ, amelyek nincsenek összhangban a tudományos eredményekkel. Ebből következőleg nem fogadja el az örök büntetés, a gonoszt letörő isteni hatalom tanát, azaz létezik a gonosz, s elvész a moralitás. A második fejezetben Besant korának kulturális és társadalmi változásait veszi vizsgálat alá. A kulturális jelző úgy értendő, hogy milyen változásokat hozott a kultúra fejlődése, azaz a tudományok előrehaladása, az iskoláztatás kiteljesedése, s ez mennyiben változtatott a hagyományos (vallásos) gondolkodáson, értékrenden. A keresztény hit válsága a hit eltérő értelmezéseinek megszületéséhez vezettek — hangsúlyozza a szerző. Ezzel magyarázható a Jézust, mint morális példát vizsgáló Broad Churchmenféle irányzat, a keresztény miszticizmus (Anna Kingsfor, Edward Maitlan), a keresztény anarchizmus (John Kenworthy), stb. megjelenése. U-gyanakkor szintén jelentős az a társadalmi faktor, amely Besant életútjában is kitapintható — vélekedik Bevir. Mint nőnek, korlátozott volt az érvényesülés, a tanulás útja. E kettő, a kulturális és a társadalmi elem, nagy mértékben befolyásolta Besant gondolkodásmódját, amelynek eredményeként szembekerült korának hagyományos társadalmával. A viktoriánus kor Besant-ot,