Századok – 2002
Vita - Zsoldos Attila: Somogy és Visegrád megye korai története valamint a „várelemek spontánexpanziója” III/679
684 VITA a feltételezett expanziót illetően. Komárom megyéről például azért kellene azt gondolnom, hogy eredetileg kizárólag a Duna északi partjára teijedt ki, mert a komáromi várispánság földjeinek túlnyomó többsége a megyének azon a felén helyezkedik el, s „az a néhány komáromi vártulajdon a Dunától délre eső területen későbbi szerzemény lehet, s voltaképpen a komáromi várszerkezet Duna jobb parti térnyerésével párhuzamosan terjedt ki erre a területre Komárom megye fennhatósága".32 A szomszédos Esztergom megyéről — részint mert az 1009. évi oklevél hallgat róla, részint pedig egy 1156. évi adat alapján — szintén el kellene fogadnom, hogy eredetileg kizárólag a Duna jobb partján feküdt, s „a várszerkezet elemei képezték azt a mobil erőt, amely a Duna déli partjára kiterjesztette az esztergomi várszerkezet és Esztergom megye fennhatóságát",33 jóllehet valamenynyi ismert esztergomi várföld a Dunától délre, a folyó jobb partján fekszik.3 4 Pest megyével kapcsolatban ugyanakkor fel sem vethető, hogy a „várelemek expanziója" révén terjedt volna ki a területe akár a Dunától nyugatra, akár attól keletre, mivel pesti várispánság nem létezett.3 5 Nem tartom meggyőzőeknek azokat a példákat sem, amelyeket Kristó Gyula nézeteimet bíráló tanulmányában hoz fel az „expanziós elmélet" védelmében. Bírálóm úgy látja, hogy „ha komolyan vennénk" a szolgai jogállásúak spontán elvándorlásával szemben felhozott érveimet, „akkor az ország (nyugati és északi) peremterületein élő, ispánságokba szervezett, tehát már nem szabad székelyek soha nem érkezhettek volna meg az ország keleti szegletébe, Erdély délkeleti részére (méghozzá a 13. század első felében!), és ott ma nem lenne Székelyföld", illetve „abban, hogy a székelyek végül ott kötöttek ki, ahol utóbb a Székelyföld kialakult, nyilván a spontán népmozgásnak is volt szerepe".3 6 Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az ispánság alá rendeltséget magam nem tartom a szolgaság minden más szempontot háttérbe szorító ismérvének, mivel egyfelől a várispánságok joghatósága alatt éltek hospeseк is, akiknek közszabad jogállása vitán felül áll,37 másfelől pedig az Erdélyben élő székelyek is ispánságba — ti. a székelyispánságba — szervezve éltek, s ezek „sokáig nagyfokú szabadságot élveztek" szemben az Erdélyen kívül élő társaikkal, akik viszont „a 13. századra, illetve a 13. században ... elvesztették szabadságuk zömét".38 Mivel az Erdélyen kívül élők „elvesztették" a szabadságukat, ezért az erdélyiek nyilván nem új lakóhelyükön, a mai Székelyföldön szerezték azt, így aztán a székelyek Erdélybe kerülése aligha lehet megfelelő példa a nem szabad jogállásúak bármiféle vándorlását illetően. Ami pedig a székelyek erdélyi megjelenésének hátterét illeti, vitapartnerem más helyütt erről úgy vélekedett, hogy „nem dönthető el, hogy a királyi 32 Uo. 157-158., vö. még 337. 33 Uo. 335. 34 Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 209-211. - A Dunától északra fekvő esztergomi várföldekre felhozott példák (Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 335. és 566.) vagy nem várföldek, vagy a Dunától délre találhatók (vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 302. és 232-233.). 35 Zsoldos A.: Visegrád vármegye i. m. 8. 36 Kristó Gy.: Néhány vármegye i. m. 482-483. 37 Zsoldos Attila: Jobbágyok a királyi várszervezetben. Történelmi Szemle 34. (1992) 8-11. 38 Kristó Gyula: A székelyek eredetéről. Szeged 1996. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 10.) 78. és Uő: A székelyek eredete. Bp. 2002. 95.
