Századok – 2002

Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637

668 SZILI SÁNDOR rahany megszerzése 1552-ben, illetve 1556-ban az első alkalmak voltak, amikor a moszkvai állam nem keleti szláv területeket inkorporált. Az Urálon túli birodalmi terjeszkedés krisztianizációs legitimációt kapott. A Jermak-expedíció témáját földolgozó, Szibérián kívül keletkezett elbeszélések elsősorban a „Jeszipov-évköny" krónikacsaládjához tartozó munkák ismeretanyagára támaszkodtak. Amikor a providencializmus korszerűtlenné vált — úgyis mint pusztán az irodalmi tradíciónak adózó kifejezési eszköz — végleg kiszorult a történetírásból. Helyét a hivatalos jellegű művekben („Új évkönyv"-típusú forrásrészletek) és a folklórban gyökeredző koncepció vette át. Az újfajta („irodalmi") történetírás alapelveinek tisztázására tett kísérletek19

6

Oroszországban a 17. sz. végén - 18. sz. elején egybeestek a „szibériai gyűjteményes évkönyv" funkcióváltozásával („történelmi tár"-ként való percipiálódásával) és a birodalom távol-keleti határainak konszolidálódásával (nyercsinszki béke). A párhuzamosan zajló folyamatok kölcsönhatása az észak-ázsiai birtokgyarapodás vonatkozásában odavezetett, hogy Jermak szerepének megítélése a köztudatban és az auktorizált történetírásban egyaránt hipertroflkus jelleget öltött. Mankijev mintegy szintetizálta a 17. században fölhalmozott tudást hazája történelméről. Szibéria meghódításának 18. sz. elejére kialakult „irodalmi" koncepciója egy hosszú és bonyolult szociokulturális fejlődés végeredménye lett. ROVTDITESEK DAI Izv. SZO AN SZSZSZR PDSZ PSZRL TODRL Dopolnyenyija к Aktám isztoricseszkim, szobrannim i izdannim Arheograíicseszkoju komisszijeju Izvesztyija Szibirszkovo Otgyelenyija Akagyemii nauk SZSZSZR Pamjatnyiki gyiplomatyicseszkih sznosenyij drevnyej Rosszii sz gyerzsavami inosztrannimi Polnoje szobranyije russzkih letopiszej Trudi Otgyela drevnyerusszkoj lityeraturi Insztyituta lityeraturi Akagyemii nauk (Puskinszkij Dom) 196 „Előszó a történelemkönyvhöz" Fjodor Alekszejevics cár megbízására ismeretlen szerző tollából (1670-es évek vége - 1680-as évek eleje); „Rövid bevezetés a historiográfusok módján írt mindenféle történelembe" (1699); Alekszej Mankijev „Az orosz történelem magva" (1715); Ceasar Baronius „Annales ecclesiastici" (1588-1607) orosz kiadásának előszava (1719); Mauro Orbini „II regno degli slavi" (1601) orosz fordításának előszava (1722). Áttekintésüket lásd Andrej Robinszon idézett tanulmányában.