Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
658 SZILI SÁNDOR hódításának történetét az „Új évkönyv" és a „Jeszipov-évkönyv" alapján.14 4 A számszaki részt megelőző bevezető fejezetek között szerepel az 1673-ban készített térképrajz kísérőszövege, és néhány kivonat egy Kínáról szóló műből. A „mérlegkönyv" különböző másolatokban fennmaradt példányait összevetve az „alapszerkesztésű Jeszipov-évkönyv" kései modifikációival Jelena Romodanovszkaja figyelemreméltó felfedezést tett. A 17. sz. utolsó negyedében keletkezett „specifikus összetételű" kronográfiák számos esetben olyan szövegváltozatot tartalmaznak Szibéria meghódításáról, amely nagyon közel áll a „mérlegkönyv" előszavához. A kutatónő azt a következtetést vonta le, hogy a „mérlegkönyv" és a kronográfiák vonatkozó részei közös protográfra vezethetők vissza, amely az „alapszerkesztésű Jeszipov-évkönyv" lerövidítésével készült. A Szibériai Kormányszék beosztottjai átvették a Jeszipov-évkönyv „kronografikus" változatát, majd beleszőtték az „Új évkönyv" sorait. A Romodanovszkaja által megvizsgált „specifikus összetételű" kronográfiák többségében az „Új évkönyvből" származó passzusok hiányoznak a „Jeszipov-évkönyv" átdolgozott változatából. Azon esetekben, amikor az „Új évkönyv" és a „Jeszipov-évkönyv" mégis összekapcsolódik, nem mutatható ki összefüggés a „mérlegkönyv" szövegével. Az „alapszerkesztésű Jeszipov-évkönyvet" tehát több változatban is átdolgozták 1696/97 előtt azzal a kifejezett szándékkal, hogy beillesszék az összorosz, illetve a világtörténelmet tárgyaló művekbe. E munkálatok idejét Jelena Romodanovszkaja az 1670/80-as évekre datálta.14 5 ** * Az 1636 és 1687 között eltelt időszakból nem maradt fenn szibériai keletkezésű évkönyv, noha közvetett adatokból tudjuk, hogy a regionális „annalesek" készítésének hagyománya nem szakadt meg. Vaszilij Tatyiscsev közlése szerint birtokában volt egy „tobolszki évkönyv, melyet Sztankevics lovassági kapitány fogalmazott" valamikor 1645 előtt.14 6 A forrás Tatyiscsev halálát követően elveszett. Kornyilij érsek szibériai tevékenysége alatt (1665-1677) nagyszabású földrajzi, topográfiai, etnográfiai anyaggyűjtő munka folyt, mely különösen akkor kapott lendületet, amikor az egyházmegye 1668-ban metropólia rangjára emelkedett. Moszkva utasítására, Pjotr Godunov vajda felügyelete mellett 1667-ben elkészült Szibéria áttekintő térképrajza (csertyozs).14 7 1673-ban Kornyilij kezdeményezésére — szibériai vonatkozásaiban — kijavították és újraírták az orosz birodalmi térképrajz kísérőszövegének Tobolszkban őrzött példányát. Későbbi keletkezésű nyelvemlék részeként rekonstruálható egy feltehetően 1674-1677 között Kornyilij környezetében összeállított évkönyv.14 8 Romodanovszkaja Je. К.: О letopisznoj csasztyi Okladnoj knyigi Szibiri 1696/97 gg. In: Rukopisznaja tragyicija XVI - XIX w. na vosztoke Rosszii. Novoszibirszk, 1983. 39. 144 PSZRL. t. 36. cs. 1. 73. 145 Romodanovszkaja Je. К.: О letopisznoj csasztyi Okladnoj knyigi. 43—45. 146 Andrejev А. I.: Ocserki. Vip. 1. 195., 231-232. 147 Szibéria első átfogó és kísérőszöveggel ellátott térképrajza 1626-1633 között készült. In: Andrejev А. I.: Ocserki. Vip. 1. 28-34., 40. 148 Dvoreckaja N. A.: Szibirszkij Ietopisznij szvod. 35-37.
