Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
SZIBÉRIA A KORA ÚJKORI OROSZ TÖRTÉNETÍRÁSBAN 639 föld uralkodójának" is („vszea Szibirszkia zemli povelityel").2 0 Az 1560-1563 között keletkezett „Fokozatok könyve" (Sztyepennaja knyiga), az orosz történelem szisztematikus összefoglalásának egyik korai kísérlete megemlékezett az eseményről: „Szibirbe küldte futárát egy írással, hogy [Jediger] megkövesse őt, és hiánytalanul elhozza az adót Szibéria egész földjéről, [mely eztán] örökké az uralkodót szolgálja".2 1 Az „egész szibériai föld" kifejezés alatt a Kremlben csak a Szibériai Kánság területét értették. A névleges orosz függőségnek Kucsum vetett véget, amikor 1563-ban elfoglalta Iszkert. Moszkva minden figyelmét lekötötte a livóniai háborü (1558-1583), amely óriási anyagi és véráldozatokat követelt. Az uráli végek biztosítására nem maradt erőforrás. A cári kormányzat „keleti politikájában" ezért a status quo fenntartására törekedett. Távol állt tőle a szándék, hogy expanzióba fogjon Ázsiában. Jermak portyájáról a „vogulok" és a „szibériai szultán" ellen csak post factum, 1582 késő őszén szereztek tudomást az orosz fővárosban. A Sztroganov kereskedőcsaládnak címzett fenyegető hangú uralkodói leirat volt IV Iván első reakciója a történtekre. A cár kegyvesztés terhe mellett a szabad22 kozákok azonnali visszarendelését követelte a Sztroganovoktól.2 3 A határszél őrzésével megbízott permi helytartó (a cserdinyi erődparancsnok) jelentése szerint a sókitermeléssel és kereskedéssel foglalkozó família tagjai bérelték fel és küldték Szibériába Jermak csapatát, hogy az uráli telepeiket rendszeresen prédáló tatár-manysi hordák ellen ily módon védekezzenek. A Jermak-expedíció eseményeinek időrendje; az udvar, illetve a Sztroganovok szerepvállalásának megítélése; az atamán személye és társadalmi státusa több évszázada vitatott kérdés az orosz történetírásban.2 4 A kutatók csak abban jutottak konszenzusra, hogy Iszkert 1582. október 26-án vették birtokukba a kozákok. Az akadémikussá2 5 vált álláspontot megkérdőjelező Ruszlán Szkrinnyikov szerint Jermak győzelmének híre 1583 nyarán-őszén jutott el Moszkvába.2 6 IV Iván utasítást adott egy téli hadjárat előkészítésére, a parancsot azonban 1584 januárjában visszavonta.2 7 A Szemjon Bolhovszkoj herceg vezette első orosz kormánycsapatok 1584 tavaszán kerekedtek fel Jermak megsegítésére. Az elfogott szibériai tatár hadvezért, Mametkult kísérő kozák küldöttség 1584 ősze - 1585 kora tavasza között érkezett meg a Kremlbe. IV Iván 1584 márciusában bekövetkezett halála után fia, Fjodor Ivanovics lépett trónra. 20 Preobrazsenszkij A. A.: Ural i Zapadnaja Szibir. 45. 21 Knyiga Sztyepennaja carszkovo rodoszlovija, szogyerzsascsaja Isztoriju Rosszijszkuju. Izdal G. E Miller, cs. 2. Moszkva, 1775. 286. ; PSZRL. t. XXI. (Vtoraja polovina) Szankt-Petyerburg, 1913. 664. 22 Nem állami zsoldban harcoló kozákok - Sz.S. 23 Az ún. „opalnaja gramota" szövege. In: Miller G. F.: Isztorija Szibiri. t. I. 342-343. 24 A polémia ismertetését lásd Szili Sándor: Szibéria meghódításának néhány kérdéséről az 1970/80-as évek szovjet történész vitáiban. In: Világtörténet. 1986/1-2. 101-110.; További adalékok: Preobrazsenszkij A. A.: Nyekotorie itogi i szpornie voproszi izucsenyija nacsala priszojegyinyenyija Szibiri к Rosszii. In: Isztorija SZSZSZR. 1984/1. 101-118.; Szkrinnyikov R. G.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 2-oje izd. iszpr. i dop. Novoszibirszk, 1986. 318 o. 25 Isztorija Szibiri sz drevnyejsih vremjon do nasih dnyej v pjatyi tomah. t. II. Szibir v szosztave feodalnoj Rosszii. Leningrád, 1968. 27-31. 26 Szkrinnyikov R. G.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 45.., 168., 234-235. 27 Az uralkodói oklevél szövege. In: Miller G. F.: i. m. 343-344.
