Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
A „REBELLIS" RÁKÓCZI 633 Bonnac — akinek a személyes találkozás óta igen jó véleménye van Bercsényiről, s úgy látja, sokat lehet remélni ettől az igen jelentékeny ügytől190 —június 16-án az emlékiratot elküldi uralkodójának, így most már ő fedezve van. Ám a követnek a Bercsényi által szükségesnek ítélt több mint 41.000 tallérnyi összegre nincs felhatalmazása, 30.000 tallért hajlandó lenne adni, pénze azonban nincs. (Vagy mégse meri átadni a teljes összeget?) Bercsényi csak 200 dukátot és 100 tallért kapott kézhez és ajánlóleveleket kölcsönszerzésre. A teljes 30.000 tallér csak szeptemberre érkezik Magyarországra.19 1 (A három-négyszázezer tallér pedig soha, a dolhai és munkácsi vereség hírére XIV. Lajos várakozó álláspontra helyezkedik, nem kockáztat újabb összeget, később, augusztus 20-án, 124.620 livre kiutalását rendeli el Rákóczi számára,192 végül november 15-től havi tízezer tallért19 3 szándékozik folyósítani.) Bercsényi 800 főnyi toborzott csapat élén, hadiszerekkel július 4-én érkezik meg a zavadkai táborba. Ennyi lett tehát a segélyhad, ennyi valósult meg a tervekből. De ez a kis sereg is reményt ad, lelkesedést — július 7-én felkerekedik a tábor, s elindulnak a Tiszántúl hódoltatására.194 * * * Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. A nemesi összeesküvés résztvevői még biztosak lehettek a szerbek hathatós katonai támogatásában. Az öszszeesküvés leleplezése után azonban fordult a kocka: Csernojevics Arzén ipeki pátriárkát, akivel Rákócziék megegyeztek, Bécsbe rendelték, s nem engedték haza — a haditanács indoklása szerint a főpap szemmeltartása megszünteti a szerbmagyar együttműködés veszélyét. S valóban, amikor kevésnek bizonyul az udvarhű magyarok (Károlyi, Csáky) szembeállítása a kurucokkal, a rácokat ellenük tudják mozgósítani. 1703 júliusában a marosi és a váradi helyőrségek feldúlják a kuruccá lett bihari falvakat.195 (A tárgyalások, a megegyezési kísérletek eredménytelenek maradnak, a szerbek mindvégig a császáriak oldalán harcolnak.) Valamivel kedvezőbben alakult a kapcsolat a románokkal: 1698-ban megegyezés jött létre Constantin Brincoveanu havasalföldi vajda és Bercsényi Miklós, Széchényi Pál kalocsai érsek, valamint Szirmay István között. A magyarok a támogatás reményében megígérték, hogy biztosítják Erdélyben a görögkeleti vallás szabad gyakorlatát, sőt segítséget adnak egy keleti „monarchia" létesítéséhez. Bár Atanasie Anghel metropolita Erdély román népességének egy részével (kereskedők, földbirtokosok, papság) áttért a görög katolikus hitre, a jobbágyságra kevésbé hatottak a bécsi udvar ígéretei, nem követték ezt a mozgalmat. Amikor Erdélyben kibontakozott a kuruc szervezkedés, a román jobbágyság fegyveres csapatokkal segítette harcukat. Azonban Havasalföld és Moldva minden rokonszenve ellenére 190 Pillias, 1939. 43. 191 Köpeczi, 1966. 41. 192 Pillias, 1939. 46-47. 193 Köpeczi, 1966. 48. 194 Markó, 1935. 230. 195 Benda, 1976. 9-10.
