Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
A „REBELLIS" RÁKÓCZI 627 Egyébként Du Héron június 19-én úgy látja, hogy amíg Lengyelország belügyei nem tisztázódnak, a terv kivitelét el kell halasztani.150 XII. Károly svéd király ugyanis május 24-én Varsóban kiáltványt adott ki, melyben közölte: nem a lengyelek, hanem Ágost ellen harcol, ha másik királyt választanak, békét köt Lengyelországgal.15 1 XIV. Lajos figyelme hát újra Törökország felé fordul, 1702. november 13-án utasítja Ferriolt, hogy tanácskozzon a törökökkel: a Porta számára a velencei háborúnál előnyösebb lenne egy magyarországi hadjárat.15 2 Miután II. Ágost elfogatta és kitoloncoltatta Lengyelországból Du Héront (1702 november), Rákóczi nem érzi magát biztonságban, a svédek táborába szeretne menni, de levelére XII. Károly ridegen válaszol.153 Ilyen előzmények után érkezik meg 1703 március közepén Brezánba a Tiszaháton szervezkedők első követsége. Pap Mihály és Bige György hozzák a hírt: 5.700 ember esküdött már össze. (Feltételezésem szerint ebben a számban a Diószegen szervezkedők is benne vannak.) Ezzel az ügy újra kimozdul a holtpontról. Rákóczi március 17-én levelet ír Bonnacnak, a svéd király melletti francia követnek, kéri, tájékoztassa a fejleményekről XIV. Lajost: sürgősen cselekedni kell, nehogy árulás miatt a magyarországi szervezkedés összeomoljon; a felkelés kitörését addig igyekeznek visszatartani, amíg XIV. Lajos biztosa meg nem érkezik a kétháromszázezer tallérral, a kezdetben felmerülő költségek fedezésére.15 4 Április elején — még mielőtt válasz jöhetett volna XIV. Lajostól — megérkezik a második követség, ugyancsak Pap Mihály és Bige György. Sürgetik Rákóczit, aki — hogy időt nyerjen, hogy tájékozódjon — Barwinszkyt, Bercsényi lovászát küldi velük Magyarországra. Rákóczi ismét ír Bonnacnak.15 5 Április végén Barwinszky visszatér, vele jön a harmadik követség: Pap Mihály és Esze Tamás. Rákóczi most már tovább nem hitegetheti a magyarországi bujdosókat, bár még mindig nem tud semmit XIV Lajos döntéséről, május 6-án átadja a fegyverbe szólító kiáltvány első példányait a követeknek. Május 12-én pedig újabb példányokat és néhány zászlót küld Magyarországra. Ugyanakkor szigorúan meghagyja, hogy a zászlókat újabb parancsáig ki ne bontsák.15 6 A zászló e korban nemcsak hadijelvény, hanem toborzási kellék is. A zászlóbontás megtiltása a toborzás megtiltását jelenti. És így értelemszerűen a kiáltvány felolvasásának megtiltását is. A bujdosó főurak — a kiáltványt Bercsényi is aláírta, a beküldött zászlókon az ő címere is ott volt — csupán garanciákat akartak adni a titkos szervezkedésbe már bevontaknak, hogy adott pillanatban az élükre állnak, a nyílt szervezkedés, a fegyveres harc megkezdésére azonban még nem látták elérkezettnek az időt. * * * 150 Pillias, 1939. 34-35. 151 Márki, 1913. 6., Benda, 1967. 50-51. 152 Pillias, 1939. 37. 153 Uo. 38. 154 H. п., 1703. március 17. Rákóczi levele Du Héron utódának, Bonnac márkinak. AR I/XI. köt. 447-449. és Thaly, 1887. 465-467. 155 Köpeczi, 1966. 40. 156 Esze, 1954. 301-304.
