Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
610 SÍPOS FERENC Az osztrák udvari kancellár a Rákóczi sarokba szorítására, megtörésére szánt kérdéseit írásbeli bizonyítékokra és Longueval vallomásaira építhette. A megbízóját eláruló, koronatanúvá előlépett katonatiszt jóvoltából az alábbi iratokkal rendelkezett: 1. Bécs, 1700. november 1. Rákóczi Ferenc levele XIV. Lajos francia királyhoz.6 3 2. Bécs, 1700. november 1. Rákóczi Ferenc levele Barbesieux francia hadügyminiszterhez .6 4 3. Bécs, 1700. november 1. Rákóczi Ferenc utasítása Franz-Joseph von Longueval számára.6 5 4. Versailles, 1700. december 18. Barbesieux francia hadügyminiszter válasza Rákóczinak.6 6 5. Munkács, 1701. február 11. Rákóczi Ferenc köszönőlevele XIV. Lajoshoz 67 Úgy látszik, Buccellini az egy tanút kevésnek tartotta, mert megkeresésére a Bécsben fogva tartott Sándor Gáspárt már május 31-én kihallgatták. О Rákóczira nézve nem sok terhelőt tudott mondani, viszont kétségtelenné tette: Magyarországon volt szervezkedés, s az elégedetlenekXIV. Lajossal is kapcsolatba léptek. (A Longueval és Sándor Gáspár vallomásaiban megmutatkozó lényegi egyezés a perindítás szempontjából rendkívül nagy jelentőségű volt. Beigazolódottnak látszott, hogy Rákóczi és Bercsényi valóban felkelést szervezett az uralkodóház és kormánya ellen. Meg volt immár a jogalap, melyre később a felségsértés vádját felépíthették.)68 Rákóczinak több mint három hét állt rendelkezésére, hogy felkészüljön lelkileg a kihallgatásra. Böjtölési fogadalmat tett: ezentúl hétfőnként — elfogatásának napjára emlékezve — csak kenyeret és vizet vesz magához. Borzadt a hazugságtól, de igyekezett meggyőzni magát: az élet megmentése érdekében, ha ettől nem szenved kárt sem egy harmadik személy, sem a köz állapota, akkor alkalmazható. Levelei értelmének kifacsarásával próbálkozott. Erveket gyűjtött, hogy segítségükkel a törvénytelen bíróság előtt is meg tudja magát védeni. Nyilvánvaló volt számára, hogy nem a magyar törvények lesznek az irányadóak, hisz azokkal már az elfogatása is ellenkezett. Fogolytársai hűségében és állhatatosságában bízott, abban, hogy nem lesznek majd ellene tanúk. Napjai a szűk helyiségben imádkozással, alvással, étkezéssel, sétálgatással teltek, olvasásra, írásra nem volt lehetősége. „Udvartartása" egy apródra és egy szobainasra szűkült. Étkezéseinél jelen volt a porosz származású Gottfried Lehmann kapitány, aki a foglyok őrzéséért felelt: ő vágta szét a húst és a kenyeret, hogy ellenőrizze, nincs-e bennük levél. Az étkezés befejezése után összeszedte és elvitte a késeket. A szórakozást Rákóczi számára a légyfogás jelentette: pókhálóba dobta őket, hogy megcsodálhassa a pókok ügyességét, ahogy elfogták, körülfonták áldozataikat.6 9 *** 63 AR I/XI. köt. 200-202. 64 Uo. 202-203. 65 Uo. 224-227. 66 Uo. 203-204. 67 Uo. 204. 68 Lukinich, 1935. 53-54., 57-58., 74-77. 69 Rákóczi: Vallomások, 135., 136., 138.
