Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
A „REBELLIS" RÁKÓCZI 603 a szerbek negyvenezer katonával segítik a szervezkedő magyarokat, azok viszont elismerik az 1690-es kiváltságaikat.2 9 1700. november elsején Bécsben Rákóczi levelet írt XIV Lajoshoz,2 0 valamint hadügyminiszteréhez, Barbesieux-höz3 1 és emlékeztetővel látta el3 2 azt a Franz-Joseph Longueval nevű, belga származású, császári szolgálatban álló tisztet, aki már korábban belopta magát bizalmába, s vállalkozott a levelek átadására, az összeesküvők előterjesztésének szóbeli tolmácsolására. Ekkor már látszott, hogy II. Károly spanyol király halála után háború kezdődik a spanyol örökségért. (II. Károly épp a levelek megírásának napján halt meg.)33 A levelekben Rákóczi segítséget kért hazája számára, az emlékeztetőben az összeesküvők tervét és a megvalósítás hogyanját vázolta. Pénzre van szükségük a nemzeti csapatok felállítására, a rendszeres zsoldfizetéssel akarják elkerülni a fosztogatást, az anarchiát; a külföldi (a francia pénzen Lengyelországban toborzott) segélyhad számát 20-25 ezer főben határozzák meg, ez lenne a hadsereg magva; baj esetén Rákóczi és családja, valamint az összeesküvés főbb vezetői kapjanak menedéket és évjáradékot — ezek az anyagi természetű kérések. Ennek fejében ígérik, hogy siker esetén minden költséget megtérítenek; XIV Lajos állandó megbízottjának — aki Rákóczi mellett tartózkodna — betekintést engednének a pénz- és egyéb ügyekbe; a magyarországi elterelő hadmozdulatból a francia uralkodónak előnyei származnának, ugyanakkor kicsi a kockázat: a várak védtelenek és könnyen elfoglalhatok, a közhangulat kedvező, „mindenki rendre és vallásra való tekintet nélkül azon akar munkálkodni, hogy visszaszerezze a régi szabadságot." Az emlékeztető 9. pontjában ez áll: „A háború egyszer már elkezdődvén reméljük, hogy őfelsége soha nem hagyja cserben az országot, sőt szerződést köt vele; azon esetben, ha ő fegyvert fog a spanyol örökség ügyéért, a magyar királyság hasonlóképpen kötelezi el magát, hogy sem nyíltan, sem rejtett módon semmilyen szerződést nem köt őfelsége tudta és beleegyezése nélkül..." Ha Magyarország kivívta a függetlenségét, a lengyel király védelme alá helyezi magát „a két ország érdekéből egy érdeket csinálván, mely nélkül lehetetlen, hogy Magyarország fenntarthassa magát a török birodalom és az Ausztriai Ház ellen is..." 29 Benda Kálmán: Rákóczi és a szerbek. Tiszatáj, 1976/3. (a továbbiakban: Benda, 1976.) 8-9. 30 Bécs, 1700. november 1. Rákóczi Ferenc levele XIV Lajos francia királyhoz. AR I/XL köt. 200-202., franciául. Fordítását Köpeczi Béla közölte: II. Rákóczi Ferenc levelei. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Köpeczi Béla. Budapest, 1958. (a továbbiakban: Köpeczi, 1958.) 40-42. 31 Bécs, 1700. november 1. Rákóczi Ferenc levele Barbesieux francia hadügyminiszterhez. AR I/XI. köt. 202-203. — Itt mondok köszönetet Jánószky Mihálynak, aki a francia nyelvű forrásanyag lefordításával segítette munkámat. 32 Rákóczi Ferenc utasításai Longueval Ferenc József számára. Uo. 224-227. Lukinich az emlékeztetőt 1701 februáijára datálta, s Longueval második útjával hozta összefüggésbe, Köpeczi Béla mutatta ki, hogy az emlékeztető is 1700. november elsején készült. Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Budapest, 1966. (a továbbiakban: Köpeczi, 1966.) 32. 33 II. Károly haláláról a Bécsben tartózkodó Bercsényi november 24-én szerzett tudomást. A hír Párizsból érkezett, hivatalos értesítés Spanyolországból eddig nem jött, épp ezért a bécsi spanyol követ még nem öltözött gyászba. (Bécs, 1700. november 24. Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánhoz Pozsonyba. OSZK Kézirattár. Fol. Hung. 1389. Thaly-gyűjtemény I. köt. fol. 267.)
