Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
A „REBELLIS" RÁKÓCZI 601 rebellisséget magyaráznak bele: fellázadt a gyámja, Kollonics ellen, nem folytatta tanulmányait, vármegyéje megtagadta a szekereket és az előfogatokat; engedély nélkül nősült — XIV. Lajossal került rokonságba. Ez a „tudományos nézet", az előítélet, a bizalmatlanság kényszerítette ellenállásra Rákóczit. Még birtokainak átvétele után is hűségét igyekezett bizonygatni: Magyarországon keveset tartózkodott, kerülte a nemesek társaságát, idegen viseletben járt, császári tisztekkel barátkozott, német jellegű udvartartást vitt.1 4 A fordulat 1697-ben következett be, amikor Nigrelli kassai főkapitánytól megtudta, hogy a hegyaljai felkelés leverésére küldött Vaudemont azt hiszi, hogy a jobbágyok az ő engedelméből és tanácsára keltek fel, s mindezt megírta a bécsi udvarnak is.15 A felkelés kompromittálta Rákóczit. Hiába bizonygatta ártatlanságát, hiába ajánlotta fel a császárnak összes magyarországi birtokait cserébe más tartományokban fekvőkért,1 6 éreznie kellett, hogy nem bíznak benne.1 7 Vallomásaiban így összegzett: „Valóban válságosak voltak ezek az 1697-től a század végéig tartó évek, mind Magyarország, mind az én életem szempontjából... Szükségszerű volt, hogy ismertté váljanak számomra a bécsi udvar felőlem elrendelt szándékai, hogy fölkavarodjék életem nyugalma... Szükségszerű volt, meggyőződjék lelkem róla: az említett udvar titkos politikai tervében rendeletet hoztak elerőtlenítésemről és Házam Magyarországról való kiirtásáról. Jóllehet nem tudtam elhinni az említett válasz miatt,1 8 hogy a császár ezt kifejezetten óhajtja, mégis nyilvánvalóan megtudtam, hogy a miniszterek másként éreznek, egyrészt abból, hogy szították viszálykodásomat nővéremmel,1 9 másrészt abból, hogy az említett mozgalmak2 0 fölkeltésében hamis és keresett ürügyekkel nyíltan bűnrészességgel vádoltak. Ugyanis Kinsky bizalmas embere, Marsigli föltárta előttem, hogy ha nem tértem volna vissza akkor, amikor a parasztmozgalmak zajlása közben Vaudemont herceghez csatlakozni kívánván Magyarországra távoztam, már el volt határozva, hogy elfognak, s ezt tudatták a nevezett herceggel is. így rosszabbodott napról-napra a helyzetem, és gyötrelmet gyötrelemre halmozott. Ezért volt veszélyes eltávoznom Bécsből, és birtokaimon időznöm, és túlságosan alkalmatlan volt Bécsben tartózkodásom is. Szegény alattvalóimat a telelő német katonaság tönkretette távollétemben, és ha velük voltam, erősen gyötörtek panaszaik. Eljutottak ezek a te füleidhez is, ó, szegények atyja, és kétségtelenül ezért estek meg a következők."21 14 Rákóczi: Vallomások, 59., 84. 15 Uo. 82-83. 16 E gesztussal csak olajat öntött a tűzre: szorult helyzetében ugyanis anyai nagyapja, Zrínyi Péter is hasonló ajánlatot tett 1670. február 10-én. (Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1664-1671. írta Pauler Gyula. I. köt. Budapest, 1876. 323-324.) Márpedig őt utóbb bűnösnek találták, kivégezték. 17 Rákóczi: Vallomások, 83-84. 18 Ti. Lipót nem fogadja el Rákóczi csereajánlatát, mert nincs a kincstár kezelésében hasonló értékű birtok, különben is több szolgálatot remélhet Rákóczitól Magyarországon, mint egyebütt. 19 A birtokok felosztása miatt folytatott hosszas pereskedésekre utal. 20 A hegyaljai felkelés (1697). 21 Rákóczi: Vallomások, 87-88.
