Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
594 MAKAI JÁNOS vezték ki, aki valószínűleg egy évek óta Ruszban élő görög személy volt.8 1 Ezt követően hosszű ideig Konstantinápoly jelöltjei töltötték be a metropolitai méltóságot. Az óorosz egyházszervezettel kapcsolatban nemcsak a metropólia létrejöttének, hanem az egyházmegyék kialakításának időpontja is bizonytalan. Az utóbbi kérdésben a történészek koncepciói időnként óriási eltéréseket mutatnak. Vernadsky például hitelt adott annak a híradásnak, amely Vlagyimir uralkodásának idejéből 7 püspökséget sorol fel, s ehhez a szerző hozzátette nyolcadiknak a tmutarakánit, amelyet szerinte 867-ben alapítottak.82 Kijevtől való nagy távolsága és későbbi helyzete miatt a tmutarakáni egyházmegye azonban témánk szempontjából mellékes.8 3 Vlasto a 7 püspökségből csak kettőt (a novgorodit és a belgorodit) ismert el, Szkrinnyikov az elsők között említette a jurjevit is.8 4 Font Márta túlzottan óvatos volt, amikor azt írta, hogy (az első) püspökségek létrehozása csak az 1030-as években (vagyis Bölcs Jaroszlav) alatt következett be.8 5 A csernyigovi és perejaszlavli egyházmegye megszervezését a triumvirátus időszakára (1054-1073) tehetjük. Az első rosztovi püspökről az 1070-es évek elejéről van adatunk. A volhiniai Vlagyimir egyházmegyéje 1090 körül, míg a polocki és a turovi a 12. század elején jöhetett létre.8 6 Az eparchiák kialakulása a későbbiekben is folytatódott. A püspökségek megszervezése tehát nem egyszerre történt, hanem egy folyamatot alkotott. Az első egyházmegyék Rusz korai központjaihoz kapcsolódtak, míg a későbbiek többnyire az új centrumokhoz. A központi hatalom erejét ezek aligha növelték, hiszen a metropolitákkal ellentétben a püspökök nem tudták kivonni magukat a helyi fejedelmi befolyás alól. Amíg a fejedelem elismerte Kijev fennhatóságát, az egyházmegye is az egységet erősítette. Amikor azonban a dinasztia helyi tagja politikai függetlenségre törekedett, a püspököt megpróbálta hatalmának támaszává tenni. Az, hogy a kijevi metropolita által irányított óorosz egyház egységes volt, nem jelentette egyszersmind az államszervezet egységét is. 6. A kijevi nagyfejedelem katonai ereje A Rurik-dinasztia rangidős képviselője — részben a többi fejedelem is — két fő jövedelemforrással rendelkezett: adókkal és bíráskodásból származó illetékekkel. Az előbbiek az első kijevi fejedelmek idején még inkább a sarc kategóriájába tartoztak. Nehezen lehet megítélni a kereskedelemből (pl. vámokból) befolyó jövedelem mennyiségét. Korai adatok híján így kénytelenek vagyunk a későbbi novgorodi gyakorlatra hagyatkozni. A nagyfejedelmeknek lehetett ingatlantulajdona is, de erre vonatkozóan csak közvetett információkkal rendelkezünk. Szintén a kijevi „kincstárat" gyarapította a környező népektől, illetve államoktól szerzett 81 Ilarion lemondása és Efrem kinevezése: Vlasto, 286. 82 Vernadsky, 64-66. 83 A. E Vlasto szerint Tmutarakan 965 körül már érsekség lett: Vlasto, 272. R. G. Szkrinnyikovnál viszont az olvasható, hogy a tmutarakáni püspökség az 1080-as évektől nem később jött létre: Szkrinnyikov, 99. 84 Vlasto, 263. Szkrinnyikov, 99. 85 Font, 1998. 45. 86 A csernyigovi, perejaszlavli, rosztovi, vlagyimiri, polocki és turovi eparchia létrejöttéhez: Vlasto, 263. Szkrinnyikov, 99. Font, 1998. 92-93.
