Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
AZ ÓOROSZ ÁLLAMSZERVEZET JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ 587 Msztyiszlav rövid nagyfejedelemsége után az óorosz állam gyors ütemű felbomlása következett. Közvetlen utódának (fivérének, Jaropolknak) helyzetét a Monomah-klánon belüli problémák is nehezítették. Öccse, Jurij a szuzdali volosztyot kivonta Kijev fennhatósága alól, és elszakadt Novgorod is. Ezeket az eseményeket azok a területek (pl. Csernyigov), amelyek már korábban is viszonylagos önállóságot élveztek, természetesen kihasználták. A korábban helytartók segítségével irányított óorosz állam fokozatosan önálló fejedelemségekre esett szét. 2. Az adószedés A 10. században a kijevi nagyfejedelmek egymás után terjesztették ki befolyásukat a keleti szláv törzsekre. Az alávetett népességet adófizetésre kötelezték. Ha pontosabban akarjuk megnevezni ezt a kötelezettséget, inkább sarcról kell beszélnünk. A sarc beszedése Igor idején még meglehetősen egyszerűen zajlott. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár így tudósított róla: „Amikor a november hónap beköszönt, fejedelmeik az összes russzal elhagyják Kijevet, és poljugyjéra indulnak, azaz adószedő körútra, mégpedig a szláv földekre. A drevljanokéra, a dregovicsokéra, a szeveijanokéra és a többi szlávéra, akik adót fizetnek a ruszoknak. így táplálkozván az egész tél folyamán, április hónapban, amikor a Dnyeper folyón elolvad a jég, ismét visszatérnek Kijevbe."3 6 Igor nagyfejedelemsége idején több törzs is fellépett az adófizetés ellen. A legismertebb a drevljanok esete. Ök már közvetlenül Oleg halála után megtagadták az engedelmességet. Igor hadjáratot vezetett ellenük, majd a korábbinál nagyobb adót vetett ki rájuk.3 7 Később az adószedés jogát a nagyfejedelem druzsinájának egyik tagja, Szvenyeld kapta meg ellátásra, de a drevljanoktól származó jövedelmekről nem akart lemondani a druzsina többi tagja sem. Követelésük miatt indult 945-ben Igor a drevlján földre, és annak ellenére beszedte az adót, hogy valószínűleg előtte ugyanezt megtette Szvenyeld is. Végül Igor újabb adóbeszolgáltatást akart, ezúttal saját céljaira. A háromszoros megterhelést a drevljánok már nem viselték el. Felkelés tört ki, melynek során a nagyfejedelmet megölték, druzsináját lekaszabolták.3 8 Igor halálát felesége, Olga fejedelemasszony megbosszulta,3 9 de változtatott is a korábbi módszeren. A drevljánok földjén rögzítette az usztavokat és az urokokat. Ezek közül az utóbbiak minden valószínűség szerint az adózás rendjét szabályozták. Állomáshelyeket létesített és vadászterületeket jelölt ki. Az állomáshelyek nyilván adószedő központok voltak. A drevljanoknál bevezetett reformokat Novgorodra is kiterjesztette: a Mszta folyó mellett pogosztokat4 0 létesített és megállapította az adó mennyiségét, a Luga folyó mentén szintén meghatározta az adót. A krónikás szerint Olga vadászterületei és pogosztjai még az ő korában, tehát a 12. század elején is léteztek ,,az egész földön" (az egész Kijevi Ruszban). 36 Izvesztyija vizantyijszkih piszatyelej о Szevernom Pricsernomoije. M.-L., 1934. 10. 37 PVL. 31. 38 PVL. 39-40. NPL. 110. 39 PVL. 40-43. NPL. 110-113. 40 A pogosztokat Günther Stökl piacoknak, illetve adókörzeteknek, míg Font Márta eredendően adószedéssel megbízott őrhelyeknek tekinti, amelyek idővel településsé válhattak: Stökl, 80. Font Márta-Krausz Tamás-Niederhauser Emil-Szuák Gyula: Oroszország története (a továbbiakban: Font, 1997). Maecenas, 1997. 31.
