Századok – 2002
Tanulmányok - Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században III/547
570 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY ben ideiglenesen megszállt) országként Magyarországot, hanem a számára volt egy, a szultán, és egy másik, a császár uralma alatt élő Magyarország nevű ország. Mivel ez a pápaság és a Propaganda számára az egész 17. század folyamán központi kérdés volt, Cerri is részletesen írt sírról, hogy a hódoltsági egyházmegyék püspökeit is a magyar király nevezi ki. Ezek a püspökök nem keresik fel a híveiket, hanem a császár udvarában éltek. Szelepcsényi György esztergomi érseket és Bársony György egri püspököt Cerri külön megdicsérte a katolikus hit terjesztésében betöltött szerepükért, amelyet a lázadók és az eretnekek között végeztek.7 9 Ez minden bizonnyal főként a Wesselényi-összeesküvés bukása utáni erőszakos ellenreformációban érvényesült, bár a törökök között, tette hozzá Ingoli, még ők is csak keveset tehetnek.8 0 A belgrádi misszióspüspökségre azonban, állapította meg, a magyarországi egyházmegyékkel ellentétben, a Hitterjesztés Szent Kongregációja szabadon nevezhet ki püspököket. Cerri igen jól tájékozódott a dél-magyarországi hódoltsági püspökségek kérdésében, amely pedig annyira bonyolult volt, hogy még a török területen működő misszionáriusok és a bécsi nunciusok is többször belezavarodtak. A Propaganda titkára tudta, hogy 1676-ban I. Lipót mint magyar király szerémi püspökké nevezte ki Kéry János korábbi pálos generálist, ezt azonban a Szentszék nem fogadta el.8 1 Matteo Benlich halála után egy előkelő boszniai fiatalember, Mattia Berniakovich belgrádi püspöki kinevezést kapott a pápától, nem érdemei, hanem a miszsziókat anyagilag támogató és a törököktől védő családja fontossága miatt. Az űj főpap azonban a fiatal kora miatt egyelőre a székét nem foglalta el, és ezért Giovanni a Derventa bosnyák ferences mint vikárius kormányozta a hódoltsági híveket.82 Cerri részletes és alapos leírását adta az erdélyi katolikus egyház helyzetének, az ott működő ferences missziónak.8 3 A titkár beszámolt a csíksomlyói és a mikházai missziók iskoláiról is. Ezenkívül egy nagy tűzvészről szólt, amelyet a protestánsok (minden bizonnyal a brassóiak) annak tulajdonítottak, hogy a pápa ide küldött embereket, azért, hogy azok itt gyújtogassanak. Ez a hír, amelyet más misszionárius levelek nem erősítettek meg, jól mutatja, hogy a felekezeti feszültségek milyen hiedelmeket szültek, egy-egy természeti csapás magyarázatát keresve az emberek milyen könnyen találták meg azt a másik felekezet aljasságában. A brassói evangélikus polgárok számára, talán a korábbi évek erőszakos magyarországi ellenrefomációja hatására is, nagyon is hihetőnek tűnt, hogy maga a római pápa küld gyújtogatókat az erdélyi protestánsok elpusztítására. 79 Sugár István: Az egri püspökök története. Eger 1964. 332-359. 80 Erre: APF SOCG Vol. 447. Fol. 197-198/v. APF SOCG Vol. 447. Fol. 197-198/v. Tóth István György: A remeterend vándormisszionáriusa. Vanoviczi János, az első pálos misszionárius levelei (1642-1677). Levéltári Közlemények 72. 2001. 1-2. 187-245. 81 Coloman Juhasz: Das Tschanad-Temesvarer Bistum waehrend der Türkenherrschaft 1552-1699. Dülmen in Westfalen 1938. 192. 82 Magyar Ferences Levéltár, Budapest, Gyöngyösi kolostor „mentett" irattára, Bosna Argentina, rendezés alatt, 1697. aug. 9. No. 7. Srecko M. Dzaja: Konfessionalitaet und Nationalitaet Bosniens und der Herzegowina. Voremanzipatorische Phase 1463-1804. München 1984. 175-177. Tóth István György: Egy bosnyák misszióspüspök térítőútjai a hódoltságban. Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába 1653-1673. Levéltári Közlemények. 70 (1999) 1-2. 117-122. Relationes 212-225. 83 Az erdélyi helyzetre ebből az időből: APF SC Ungheria-Transilvania SC Ungheria Vol. 2. Fol. 77. SOCG Vol. 467. Fol. 33/r-v. + 35/v. SOCG Vol. 467. Fol. 34. SOCG Vol. 471. Fol. 175.(1678)
