Századok – 2002
Tanulmányok - Tusor Péter: A magyar hierarchia és a pápaság a 17. században III/527
A MAGYAR HIERARCHIA ÉS A PÁPASÁG A 17. SZÁZADBAN 533 korábbi államegyházi formációt hozta létre. A modell egyedülálló. A Szent István-i hagyományok ideológiája gallikán, az egyházmegyék pápai felhatalmazás nélküli kormányzása spanyol gyarmati párhuzamokra utal. Teljesen hiányzik ugyanakkor a publicisztikai háttér, az antikurialista felhang.2 1 A középkorvégi struktúrák továbbélése mellett a magyarországi katolikus konfesszió megszervezésének másik fő vonása, hogy megkésett kibontakozásakor a barokk pápaság elzárkózásával volt kénytelen szembesülni. Már a reformpápaság is, miközben igyekezett visszaszorítani a túlzó államegyházi sajátosságokat, a királyságbeli katolicizmus modernizációját elsősorban a hazai hierarchia és a Habsburg-államhatalom révén látta leginkább megvalósíthatónak. Erőit e tényezők megnyerésére, támogatására koncentrálta. A prágai nunciatúra tervei a századfordulón egy közvetlenebb pápai szerepvállalásra nem keltettek kedvező visszhangot a Kúriában.2 2 A katolikus újjászületés felételei mindazonáltal a 17. század elejéig nem voltak adottak, többek között a konfesszionális határok körvonalazatlansága miatt. III. PÁPAI KÖZREMŰKÖDÉS A KATOLICIZMUS MAGYAROKSZÁGI MODERNIZÁCIÓJÁNAK KEZDETEINÉL Az a fáziseltolódás, ami a római reformlendület megtorpanása és a magyarországi katolikus megújulás kiteljesedése között megfigyelhető, nem volt teljes. Pontifikátusa kezdetén V Pál (Camillo Borghese, 1605-1621) a katolizációs folyamat megindulásában két lényegi területen is meghatározó szerepet tudott még játszani. Az egyik az irányítás kérdése volt. Rómában kivitelezhetetlennek tartották azt a — tévesen Verancsics Faustus csanádi püspöknek tulajdonított — nunciatúrai elképzelést, hogy a 17. század elejére a belső megújuláshoz szükséges kritikus tömeget felhalmozó magyarországi katolicizmus megreformálását egy apostoli vizitátorra bízzák. Ehelyett a hierarchia fejét, Forgách Ferenc esztergomi érseket (1607-1615) kánoni institúciójával párhuzamosan bíborosi rangra emelték. Az esztergomi érsekek történetében páratlan esemény különlegességét fokozza, hogy Bakócz Tamás (1497-1521) után Forgách az első tetterős, székét ténylegesen elfoglaló prímás, aki ezáltal tagja lehetett a központi egyházkormányzatnak. Kinevezésére kizárólag egyházpolitikai megfontolásokból került sor. A Szentszék így 21 Stolpa József-. Adalékok a magyar királyi főkegyúri jog történetéhez [A konstanzi bulla]. In: Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről, szerk. Angyal Pál-Baranyay Jusztin-Móra Mihály. Budapest 1941. 1007-1028., Fraknói Vilmos-. Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. I—III. Budapest 1901-1903. III, 222-227., [Uő.] A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Budapest 1895. 275-286. [Uő.] Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. Budapest 1899. n. 97-100., Die Nuntiatur am Kaiserhofe. III: Die Nuntien in Prag: Alfonso Visconte 1589-1591, Camillo Caetano 1591-1592. (Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken За/2/З = Quellen und Forschungen aus dem Gebiete der Geschichte 18). hrsg. v. Joseph Schweizer. Paderborn 1919. XXI-XXIV és 584-585., Klaus Jaitner (Hrsg.): Die Hauptinstruktionen Clemens' VIII. für die Nuntien und Legaten an den europäischen Fürstenhöfen 1592-1605.1—II. (Instructiones pontificum Romanorum). Tübingen 1984. n. 35. 22 Vö. Discorso dello Stato della religione cattolica nel regno d'Ungaria, Biblioteca Corsiniana (Roma), vol. 677 (35 В 6), fol. 338r-340v ., Jaitner. Die Hauptinstruktionen Clemens' VIII. 55-58. 568. 709-710., ASV Fondo Borghese serie II, vol. 2.3, fol. 312r-327v (II modo de Restaurare la Religione in Vngaria).
