Századok – 2002

Krónika - Engel Pál (1938–2001) (Kubinyi András) II/523

526 KRÓNIKA Ez a módszer vezette arra, hogy idegenkedjék a tudományos elméletektől. Lenézte azokat a kutatókat, akik egy modern külföldi elméletet megismervén, azt akarták a magyar fejlődésre alkalmazni, ahelyett, hogy a forrásokból indulnának ki. Hatalmas forrásismereteit bárkinek, a kezdőtől az idősebb kutatóig rendelke­zésére bocsátotta, viszont viszolygott a bizonyíthatatlan tételektől, vagy azoktól, akik ugyan otthon vannak a források között, de nem ismerik fel a lényeget. Ezért mint opponens, vagy minősítési bizottság tagja, kérlelhetetlen szigorúsággal lépett fel a színvonal védelmében. Tudományos vitán, ha nem látta a másik nézeteit bizo­nyítottnak, vagy érvelését áttekinthetőnek, keményen utasította vissza a helytelen­nek ítélt tételeket. Szarkasztikus megjegyzései szállóigévé váltak. Bár mindig barát­ságosnak és udvariasnak mutatkozott, a tudomány területén nem ismerte a tréfát. Engel elsősorban társadalom- és politikatörténész volt, különösen pedig az állam kormányzatával, és az abban résztvevő, vagy arra hatást gyakorló szemé­lyekkel foglalkozott. Erre alkalmazta az ókortudományban, de már előtte egy-két hazai medievista által is felhasznált prozopográíiai módszert, mely szerint a po­litikai szereplők névsorát és életpályájukat kell összeállítani és ezekből lehet aztán következtetéseket levonni. Archontológiája és genealógiája ehhez nyújt segítséget. A gazdaságtörténet nem nagyon érdekelte, bár összefoglaló műveiben természe­tesen ezt sem hanyagolta el. Engel Pál olyan — lényegében befejezett — életművet alkotott, amelyre a jövendő századok magyar kutatói is támaszkodni fognak. Kubinyi András

Next

/
Thumbnails
Contents