Századok – 2002

Történeti irodalom - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat története 1841–2001 (Ism.: Dömők Csilla) II/521

521 TÖRTÉNETI IRODALOM i kötik le az Olvasó figyelmét. Csak ízelítőként a címekből: a nyelv közösségépítő ereje; Európa mint nyelvi múzeum; Cuius regio, eius lingua; frusztrált nyelvi kisebbségek; diglosszia; skizoglosszia; nyelv és történelmi személyiség; nyelv és vallás; nyelvi futurológia stb. Tárgyszerűek, külön tanulmányértékűek a „nyelv és állam", „nyelv és nemzet", „nyelv és politika integráció" c. fejezetrészek. Hogy ezek az összefüggések mennyire valós és élő dichotómiák, arra jelenkorunk és napjaink történései alapján bőven találhatunk bizonyítékokat. Gondoljunk csak a német nyelv helyzetére a II. világháború után, vagy ennek mintegy ellenpólusaként az angol nyelv (és nyelvoktatás) térhódítására; a rendszerváltozással a kisebbségi-nyelvi kérdések előtérbe kerülésére, vagy pl. a flamand-vallon ellentétre, melynek kétségbevonhatatlanul nyelvi vetülete is van. Napjainkban, amikor a historikus szemléletmód újra az érdeklődés fókuszába került — legalábbis a nyelvtudomány területén —, figyelemre méltó, hogy szerzőnk a nyelvek és nemzetek, illetőleg nemzetiségek történetének kutatásához is fontos adalékokkal szolgál. Megerősíti a hivatásos történészeket abban, hogy lehet és kell hiteles tényanyagot gyűjteni, azt elemezni és mind szélesebb körben terjeszteni. Összegezve Décsy Gyula művének méltatását, illetőleg ajánlását: az avatott nyelvészeknek izgalmas kitekintést és több kérdésben előrelépési lehetőséget, a történészeknek, s a téma iránt érdeklődőknek pedig különleges szellemi kalandot kínálnak e kötetek. Bácsi Lajos A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT TÖRTÉNETE 1841-2001 Szerkesztette: Vigh Károly Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 2001. 151 o. A tanulmánykötet, mely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fennállásának 160 éves évfordulója alkalmából született, remek lehetőséget kínál mindenkinek, hogy betekintést nyerhessen a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat több, mint 150 éves történetébe. Mint már a kötet bevezetőjéből kitűnik, alig van példa arra, hogy egy nemzet több, mint másfél évszázadra tudja visszavezetni tudományos ismeretterjesztésének gyökereit. A tanulmányokból, melyek kronologikus sorrendben követik egymást pontos képet kapunk az elmúlt 160 évről. Mint mindenki számára ismeretes, a, 21. században a nemzetek rangsorát egyre inkább nem nagyságuk, vagy katonai erejük, hanem szellemi teljesítőképességük határozza meg. Egy új képlet kezdi uralni a világot, mely szerint a tudás és az információ együttesen egyenlő a hatalommal. Ha Magyarországon az emberek rendelkezni fognak ezzel a tudással, akkor biztosítva lesz a szellemi tőke újra termelése. „A nemzet tagjainak általános műveltsége teszik a közerőt." - mondta 1830-ban Széchenyi, „egy országnak a nagysága attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez." - vélekedett Szent-Györgyi Albert. A két vélemény között 150 év telt el és mégis mindkét korban igaz volt és igaz ma is. Mivel a megszerzett tudás köztulajdon, annak továbbadása, terjesztése, megértetése közérdek, így a tudósok, írástudók felelősége igen nagy. Az elmúlt évszázadban a tudomány gyors fejlődésének eredményeként a gazdaság szerkezete teljesen átalakult, a tudomány az egyes államok fölé került, melyet követett a gazdaság globalizációja, amelynek hatékonysága a tudomány eredményességétől vált függővé. Napjainkban az alkotás, a gondolkodás felértékelődésének lehetünk szemtanúi. A világban új kihívások keletkeznek nap, mint nap. Felértékelődött minden, mely a tudással szellemi tőkével kapcsolatos, melynek tartalékai kimeríthetetlenek, s amelyben hazánk is gazdag. A mai alkotó értelmiségnek az a feladata, hogy a tudás monopolizálása helyett, az információs forradalom adta lehetőségek segítségével az ismereteket, a kultúrát mindenki számára hozzáférhetővé, elérhetővé tegye. Ebben a globalizálódó világban ez a fajta esélyegyenlőség egy új típusú demokrácia világméretű terjedését teszi lehetővé, de csak akkor, ha az ismeretek mellé morális tanulságokat is szolgáltatunk. Ezért kell, hogy az ismeretterjesztésben a természettudományok tudásanyaga mellett a széptudományokat és az erkölcsi, etikai tanulságokat is oktatni kell, azaz az értékek teremtése mellett az értékek tiszteletére is nevelni kell a nemzedékeket. Mindezt nekünk magyaroknak, elődeink példáját követve saját anyanyelvünkön kell megvalósítanunk. Mint a tanulmánykötetből megtudhatjuk, a természettudományi társulat alapításáról szóló első tervezet Fischer Dániel késmárki orvos 1730-ban készítette el. Bessenyei György pedig 1781-ben