Századok – 2002
Történeti irodalom - Hungary’s Historical Legacies (Ism.: Pók Attila) II/510
510 TÖRTÉNETI IRODALOM i publikált adatokon túl új ismeretekkel nem szolgál. Fazekas Csaba: Egy negyvennyolcas portrévázlat: Palóczy László címmel az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés korelnökének életútját ismerteti őszinte lokálpatrióta lelkesedéssel. Érdekessége ennek a Palóczy 1848/49. évi megnyilatkozásait gondosan mérlegelő feldolgozásnak, hogy nem sorszámozott jegyzeteket használ, hanem az írás terjedelméhez mérten szokatlan részletességgel, hét oldalon ismerteti a hőse életútjának bemutatását szolgáló forrásokat. Mindez egy életrajz előmunkálatait sejteti azzal együtt, hogy a szerző 1998-ban már megjelentette Palóczy 1848/49. évi beszédeit és írásait. Fazekas Rózsa: Károlyi György Szatmár megye főispánja (1848. április 20.-1849. június 8.) c. dolgozata egyrészt a megyeszékhely eseményeit tekinti át 1848 márciusától, illetve április végétől, az új főispán beiktatásától június végéig (amikor Károlyi György felutazott az országgyűlésre), s ezt követően röviden megrajzolja Károlyi — egyébként kevéssé ismert — szereplését 1849 júniusában bekövetkezett lemondásáig. A dolgozat másik része az 1848. évi törvények Szatmár megyei fogadtatását ismerteti. A csatlakozó Függelék közli Károlyi Györgynek titkárához, Bártfai Lászlóhoz 1848 áprilisa és júniusa között írt öt, Wesselényi Miklóshoz 1848 augusztus, illetve novemberben írt két levelét, valamint Károlyinak a főispánságról lemondó, Szemere belügyminiszterhez intézett levelét. Galambos Sándor: „A német nép várakozóan pillant keletre" (Német újságcikkek 1849-ből) c. közleménye az Észak-Rajna Vesztfália Iserlohn nevű városában, a helyi Wochenblatt с. újságban 1849 április-májusában megjelent, a magyar eseményekkel rokonszenvező, viszonylag jól értesült hat cikk fordítását közli. Végül Kujbusné Mecsei Éva: Villanások az 1848-as nyíregyházi tavaszról c. beszámolója a város lakosságának márciusi reagálásáról, Benczúr Miklósnak a Pesti Divatlap által is tudósított radikális hangvételű nyilatkozatáról közöl dokumentumokat. A kötet dolgozatai mind terjedelmükben, mind színvonalukban különböznek, de egészében hasznos, sok esetben újszerű információkkal gazdagítják 1848/49-es történeti irodalmunkat. XJrbán Aladár HUNGARY'S HISTORICAL LEGACIES Studies in Honor of Steven Béla Várdy Edited by Dennis E Hupchick and R. William Weisberger. East European Monographs, Boulder. Distributed by Columbia University Press, New York. 2000. 257 p. MAGYARORSZAG TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉGE A tudomány egyik legfontosabb eleme, meghatározó módszertani követelménye a fogalmak precíz meghatározása. Mégis, az egyéni és társadalmi lét bonyolult viszonylatainak leírásakor gyakran találkozunk jól érthető, de nehezen meghatározható tartalmú fogalmakkal. Mit is jelent például egy minden szempontból teljes élet? A magyar és közép-keleteurópai témákkal foglalkozó magyarországi és Egyesült Államokbeli történészek közül sokan minden búvárkodás nélkül tudják erre a választ: Várdy Béla (amerikaiasan Steven Béla Várdy) eddigi életműve követni való példa és a 70. születésnapja alkalmából megjelent tisztelgő kötet méltón dokumentálja ezt a kiemelkedő emberi és szakmai teljesítményt Várdy Béla az 50-es évek vége óta él az Egyesült Államokban, 1964 óta tanít a pittsburghi (Pennsylvania) Duquesne egyetemen. Három és fél évtizedes munkássága során igen termékeny szerzőnek bizonyult a kötet 20 sűrűn nyomtatott oldalon sorolja 15 könyvét és több száz egyéb írását. A fő súlypontok a 19. századi magyar művelődéstörténet (különös tekintettel a magyar történetírás történetére) és az Egyesült Államok béli magyarság története, de a magyar történelem szinte minden korszakával foglalkoznak a lexikoncímszavaktól és népszerűsítő cikkektől, nagyívű, széleskörű apparátust mozgató tanulmányokig, pályatársai műveit igényesen, alaposan elemző recenziókig terjedő változatos műfajú írások. Ezt a széleskörű tudományos érdeklődést és kapcsolatrendszert tükrözik a két pittsburghi kolléga által szerkesztett kötet tanulmányai, 19 terjedelmes eszmefuttatás. A legkorábbi említett történeti személyiség Szent István de napjaink politikai életének meghatározó személyiségei közül is sokan szerepelnek a tanulmányokban. A gondosan szerkesztett névmutatóból egyértelmű, kik Várdy Béla tisztelőinek, kollégáinak leggyakrabban hivatkozott személyiségei: Bibó István, Jászi Oszkár, Kádár János, Nagy Imre, a leggyakrabban felmerülő korszak pedig az 1848-as és 1956-os forradalom, valamint az első és második világháború kora. Szinte valamennyi tanulmány érinti a
