Századok – 2002
Történeti irodalom - A bajai ferencesek háztörténete I. 1694–1840 (Ism.: Barna Gábor) II/502
502 TÖRTÉNETI IRODALOM i még egy tanulmányon belül is különböző, Mór és Maurus formában szerepel. Némelyik mondatból kimaradt az állítmány, valamint úgy tűnik, mintha a 226. oldalon elmaradtak volna a képek. Az előbb felsorolt, inkább botlások, mint hibák mit sem vonnak le a kötet magas szakmai és esztétikai értékéből, és így mindenkinek csak ajánlani tudom, ha megvételére az igen magas ára miatt nincs is módja — bár tartalma azt mindenben indokolttá és elfogadhatóvá teszi —, a kötet könyvtárban való elolvasását. C. Tóth Norbert A BAJAI FERENCESEK HÁZTÖRTÉNETE L 1694-1840 Fordította Kapocs Nándor. Az előszót és a jegyzeteket írta Kőhegyi Mihály. Bajai Dolgozatok 12. Sorozatszerkesztő Merk Zsuzsa. A mutatókat összeállította Pajor Enikő Türr István Múzeum, Baja, 2000. 621 o. Napjaink egyháztörténet-írásának komoly adósságai, elvégzendő feladatai vannak. Ennek okát nem szükséges hosszasan taglalni. 1990 előtt az egyháztörténet-írás művelése nem kecsegtetett komoly szakmai karrierrel egy fiatal történészt sem. Talán csak most, egy évtizeddel a rendszerváltozás után láthatjuk, hogy több egyetemünkön is bíztatóan alakul a diszciplína sorsa. Fiatal kutatók fontos írásokat tesznek közzé. (Például: Koszta László [szerk.]: Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. Szeged, 1998.; Fazekas Csaba [szerk.]: Fiatal egyháztörténészek írásai. Miskolc, 1999. Utalok még a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, Regnum című folyóirat tanulmányaira, amelyet Zombori István szerkeszt) Talán még rosszabb a helyzet az egyháztörténet eddig jórészt feltáratlan forrásainak közreadása terén. Figyelemre méltó, hogy például a kánoni látogatások jegyzőkönyveit, amelyek nagyon becses forrásai lehetnek egy-egy területnek, s egy adott kornak, hiszen azonos szempontok szerint egyidejű adatfelvételt rögzítenek, nem történész, hanem néprajzkutató teszi bizonySs rendszerességgel közzé. (Tomisa Ilona: Visitatio Canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei. Budapest, 1992., Tomisa Ilona: Visitatio Ecelesiae. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből 1776-1779. Budapest, 1997.) Remélhetőleg kedvező változások állnak be ezen a téren, hiszen mindjobban látjuk, hogyan antropologizálódik a történettudomány, azaz napjainkban egyre inkább a mindennapok, a mentalitás, a kisemberek története vagy történetszemlélete érdekli a kutatókat. A kánoni látogatásokhoz hasonló jelentőségű források a háztörténete к, a história domus-ok, amelyek vezetése (elvileg) mindmáig kötelező minden plébánián, s minden szerzetesi közösségben, kolostorban. Baja város ferences kolostorának háztörténetét latinul, s német tanulmánnyal Kőhegyi Mihály tette hozzáférhetővé néhány évvel ezelőtt. (Kőhegyi Mihály: História Domus Bajensis. Chronik des Franziskanerkonvents in Baja. Baja, 1991.) Már az eredeti latin változat megjelentetése is jelentős volt, jóllehet a latin nyelv ismerete mindinkább visszaszorulóban van. Ezért is nevezhetjük nagyon fontosnak a bajai ferences rendház háztörténetének magyar nyelvű, jegyzetekkel értelmezett változatának közzétételét. Ez a munka a fordító Kapocs Nándor mellett a történeti forrást jegyzetekkel ellátó, s jegyzetekben elemző Kőhegyi Mihály hozzáértését dicséri. Kőhegyi Mihály Baja város történetének legjobb kutatója és ismerője volt. (Kőhegyi Mihály Katymáron született 1934. március 11-én, s meghalt 2001. június 18-án Pörbölyön. Régész, történész.) Kőhegyi Mihály jegyzetei gondos értelmezést és forráskritikát takarnak: mindennek és mindenkinek utánajárt. így tudott bizonyos ellentmondásokat, tévedéseket, tudatos ferdítéseket feloldani, korrigálni és értelmezni. A háztörténetek annales jellegű források, amelyek többnyire betartva a kronologikus rendet, ismertetik közösségük életének fontosnak tartott eseményeit. Nem tudósítanak mindenről, hanem csupán azokról a dolgokról, amelyeket írójuk érdemesnek tartott megemlíteni. Mindez azt jelenti, hogy a mából visszatekintve fontosnak tűnő adatok rejtve maradnak, lényegtelennek látszókat pedig olvashatunk. A bajai ferences háztörténet vezetése csak 1735-től folyamatos, de visszanyúlik egészen 1694-ig. Azaz félévszázaddal korábbi eseményekről is híradással van. Az írás a rendház, a rend, Baja városa és környékének életéről, mindennapjairól közöl adatokat. Legtöbbet természetesen a rendház, a szerzetesek és a kalocsai főegyházmegye papjainak életéről. A háztörténet lapjairól nem ritkán kibontakoznak a rendház és a kalocsai érsekség vitái bizonyos pasztorálási és egyház-javadalmazási kérdésekben. A konfliktusokban általában az egyházmegyei hatóság győz. így veszíti el
