Századok – 2002
Kisebb cikkek - Grzesik Ryszard: Megjegyzések a középkori lengyel krónikákban és évkönyvekben említett magyarokról II/485
486 RYSZARD GRZESIK rországról,7 vagy a rejtélyes magyarországi „Bazoarii" azonosításáról szóló szavai, ti. szerinte Orseolo Péter ott épített fényes bazilikát.8 Gyakorlatilag senki sem kutatta, hogy milyen magyar informátorokra mehetnek vissza a lengyel évkönyvek vonatkozó tudósításai. Magányos kivételnek Szent Imre lengyelországi tartózkodására vonatkozó adatok tekinthetők.9 Pauler Gyula hasznosította a Traskai Evkönyveket a 13. századi események ábrázolásakor.1 0 Ugyanakkor Kosáry Domokos bibliográfiájában a magyar középkor forrásai között nem említi a lengyel évkönyveket, mégha korábban Gombos E Albin néhányukat kivonatosan ki is adta.1 1 A középkori lengyel elbeszélő források elemzése azt mutatja, hogy igaz, koronként eltérő mértékben, de a lengyelek érdeklődtek a magyarországi események iránt. Jerzy Dowiat a magyar kérdések wie [Lengyelország és Magyarország. Lengyel-magyar kapcsolatok a történelemben, kultúrában és gazdaságban], kiad. К Huszár, Bp.-Warszawa 1936, 36; R. Grzesik: Przebieg granicy polsko-wçgierskiej we wczesnym sredniowieczu w swietle Kroniki wçgiersko-polskiej [A magyar-lengyel határ vonala a korai középkorban a Magyar-lengyel krónika tükrében], Studia Historyczne 41, 1998, fasc. 2 (161), 147-166. 7 M. Plezia: Krónika Galla na tie historiografii XII wieku [Gallus krónikájának 12. századi historiográfiai háttere], Rozprawy Polskiej Akademii U-miejçtnosci 71, No 3, 1947; uö: Ungarische Beziehungen des ältesten polnischen Chronisten, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 7, 1959, 285-295; Kovács E.: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában, Bp. 1973. 8 Vó. 31-32. jegyzetek 9 Tóth S.: , Magyar és lengyel Imre legendák. Szeged 1962, 57-59; M. Derwich: Benedyktynski klasztor sw. Krzyza na Lysej Górze w sredniowieczu [A Kopasz hegyi Szt. Kereszt bencés monostor a középkorban], Warszawa-Wroclaw 1992. 10 Pauler Gy.: A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt, 2 kiad., Bp. 1899 (reprint Bp. 1985), 2. kötet, pl. 377 és 260 jegyz. 563. o. -idézi a Traskai Évkönyvet a krakkói földet sújtó iránti érdeklődést a száműzött magyar királyi hercegek lengyelországi tartózkodásával hozta összefüggésbe a 11. század első felében.1 2 Újabban Martin Homza is hasonló eredményre jutott.1 3 Először a kutatói véleményeket szembesíijük a forrásokkal. Egyáltalán, igaz-e hogy a 11. század közepe óta ugrásszerűen több Magyarországra vonatkozó információ jelenik-e meg a lengyel forrásokban? Érdekes lehet megvizsgálni, hogy a szerzők, olvasók számára mik váltak érdekessé, és azokat mikor jegyezték le. Ezek forrása, a lejegyzések hagyománya szintén érdekes lehet. Megvizsgáljuk azok történeti forrásértékét, nem felejtve, hogy már első lejegyzésükkor maguk is egy adott kor történetszemléletének forrásai, a múltról alkotott kép eszközei. Gyakorlati okokból a krónikák esetében a 14. század közepénél korábbiakra korlátoztam vizsgálódásaimat,1 4 a Monumenta Poloniae hiséhínségről, a nép orosz és magyar földre való meneküléséről. 11 Kosáiy D. a következőket ismeri: Anonymous Gallus, Vincent Kadlubek, a Magyar-lengyel krónika, Czarnków-i Jankó és Dlugosz krónikája. Kosáry D.: im.; A. E Gombos, Catalogus fontium históriáé Hungáriáé 800-1301, l-4.köt., Bp. 1937-1943. 12 J. Dowiat: Bela I wçgierski w Polsce [Magyarországi I. Béla Lengyelországban], Przeglad Historyczny 56, 1965, fasc. 1, 8. 13 M. Homza: Vzt'ahy stredovekého Spisa a Malopol'ska od najstarsích cias do roku 1138 [A középkori Szepesség és Kis-Lengyelország kapcsolata a kezdetektől 1138-ig], Historicky casopis 43, 1995, fasc. 2, 210-211. 14 Kiadások: Galli Anonymi Cronica et Gesta ducum siveprincipum Polonorum, ed. К Maleczynski, Monumenta Poloniae Historica, series nova [továbbiakban: MPH s.n.], 2.köt., Krakow 1952 [továbbiakban Gallus]; Magistri Vincentii dicti Kadlubek Chronica Polonorum, ed. M. Plezia, MPH s.n., 11.köt., Krakow 1994; Chronica Poloniae Maioris, ed. B. Kürbis, MPH s.n., 8.köt., Warszawa 1970 [Továbbiakban: KWP]; Krónika polska, ed. L. Cwiklinski, MPH, 3.köt., Lwów 1878, p. 578-656 [az úgynevezett Sziléziai-lengyel krónika]; A Dzierzwa-féle krónikát három részletben adták ki: Mierzwy Krónika, ed. A. Bielowski, MPH, 2.köt., Lwów 1872, 145-190;