Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
NÉHÁNY VÁRMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 483 ki, ahol utóbb a Székelyföld kialakult, nyilván a spontán népmozgásnak is volt szerepe. Csak, sajnos, a dolog természeténél fogva a spontán elvándorlásokról nem maradt fenn királyi rendelkezés. Túlnyomórészt spontán népmozgásra kell gondolnunk azokban az esetekben, amikor egy-egy vár (várelemei révén) a szomszédos megyében szerzett egy-egy birtokot.6 0 Ez aligha váltotta ki a kárvallott megye ispánjának heves ellenkezését, hiszen az ő várelemei is szerezhettek másutt birtokot, különben is egy-egy korai vármegye elenyészése (mint pl. Visegrád megyéé) nem egy ispán rövid tisztségviselése alatt következett be, hanem hosszú-hosszú évtizedek alatt. Ebből a térvesztésből az egyes ispán alig-alig vehetett észre valamit. A különbség csak a kezdő- és a végpont 150-200 éves távolságában ragadható meg markánsan. Zala Kolon vármegye (a későbbi Zala történeti elődje) Somogyhoz való viszonyáról fentebb már szóltam. E helyütt a Kolon-Zala néwáltást teszem vizsgálat tárgyává. A kiindulópontot e helyütt a — szerencsére — birtokunkban levő Szent István kori adatok jelenthetik. Az 1009. évi veszprémi oklevél — Veszprém, Fejér, Visegrád vár és megye mellett — Kolon várat (ciuitas) és megyéjét (pagus) említi. Bár hamis a zalavári apátság magát 1019-ből keltező oklevele, de az abban Kolonra vonatkozóan 'vár' jelentésben előforduló civitas szó korai előképre mehet vissza, mivel utóbb már ehelyett a castrumot használták.61 E két adat kielégítően bizonyítja, hogy egy Szent István kori várat és vármegyét Kolonnák neveztek. Azon a területen, amit ma Kolon(pusztá)nak neveznek, semmi nyoma nincs várnak.62 A térségben azonban valami erősségnek mégis csak kellett lennie, különben 1009-ben (és talán 1019-ben) nem írtak volna várat. Mindenesetre analógiás alapon felvethető, hogy all. század eleji Kolon név és az e névvel jelölt terület a későbbi Zalavárat is magában foglalta. Erre az nyújthat támpontot, hogy az erdélyi Torda vára magától Torda városától 12 km-re fekszik, ott, ahol utóbb Várfalva települt,63 Engel Pál pedig az ungi ispánságnak nevet adó Ung várat Nyevickével tekintette azonosnak,64 márpedig a mai Ungvár és Nyevicke között szintén hasonló (mintegy 10 km) a távolság. E feltevés alapján nem kellene a vármegyei központ Kolonról a közeli, onnan 13 km-re levő Zalavárra való költöztetésével számolnunk;6 5 eszerint Zala vármegye központja a korai évszázadokban végig egyazon helyen volt, Zalavárott, amelyet a 11. században — talán azért, mert az egész térség neve Kolon volt — Kolonnák neveztek, s utóbb jutott annak egy része a Zalavár névhez. Űgy tűnik, jó nyomon indult el Bóna, amikor azt vallotta: „Pár kilométerre a 60 Kristó Gy.: az 5. jegyzetben i. m. (A vármegyék) 171-172. 61 DHA. I. 52., 91. A civitasra 1. uo. 90. 62 Bóna I.: a 18. jegyzetben i. m. 52-54. 63 Uo. 31. 64 Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről. Századok 116 (1982) 889. 65 Györffy György (Opponensi vélemény Cs. Sós Ágnes „A Dunántúl IX. századi szláv népessége" c. kandidátusi értekezéséről. Archaeologiai Értesítő 95 [19681 115.) szerint az ispáni székhely a 11-12. század fordulóján, illetve Szent László korában került át Kolonból Zalavárra.
