Századok – 2002

Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469

476 KRISTÓ GYULA Zagyva-szögben fekvő mai szolnoki várszigettel (1075: cives/urbani de Zounok), korai létezése régészetileg is támogatható. A várban talált I. András és I. László dénárok akár a Verseghy-utcában egykor létezett várispánsági templom körüli temetőből, akár a várbelső más pontjáról származnak, éppúgy a vársziget 11. századi életéről tanúskodnak, mint egy biztosan all. századra keltezhető bronz ereklyetartó kereszt".27

Abban, hogy Németh Péter már az elinduláskor hibát vétett, és ezért természetesen csak rossz irányban folytathatta útját, egy helytelen forrásértelmezés is nagy szerepet játszott. Az 1075. évi garamszentbenedeki oklevél cives Zounuk adatát ugyan helyesen szolnoki várnépekre értelmezte, de annak villa urbanorum Zounuk kifejezését2

8

már „Szolnok polgárainak faluja"ként adta vissza. Ezzel saját magát vezette tévútra. Ha felfigyelt volna arra, hogy az urbánus szó — a cívishez hasonlóan — várnépet jelent (mivelhogy korai forrásokban az urbs szónak vár az értelme2

9

), miként ugyanebben az oklevélben a fehérvári és az újvári várnépekről (urbanorum Albensium, urbanos Nove Civitatis) olvashatunk,30

akkor könnyű szerrel rájöhetett volna: bizony 1075-ben a szolnoki várnépek (urbánusok és nem polgárok) falujáról van szó. Azaz már maga meglelhette volna all. század második felében a garamszentbenedeki oklevél vonatkozó helynevei lokalizációja alapján a Tisza parti Szolnok vár létének írásbeli bizonyságát. De mivel erre nem jött rá, csupa olyan ötletet vetett fel (ilyen a dési, a kozárvári és a bálványosi ispáni vár), amellyel kapcsolatban semmiféle adat nem állt rendelkezésére. Végső fokon konstrukciója is összeomlik, nem sikerült igazolnia, hogy Szolnok megye Erdélyből kiindulva haladt nyugat felé. Egyelőre tehát nem kell változtatnom azon feltevésemen, hogy Szolnok megye a Tisza menti Szolnok várról nyerte nevét, és az onnan kiindulva terjeszkedett kelet felé.31 Tolna Tolna vármegye kialakulásával kapcsolatban irányadónak kell tekinteni, hogy az 1055. évi hiteles tihanyi alapítólevél hátoldalán közel egykorú — újabb vélekedés alapján 11. század végi vagy 12. század eleji — kéz írásával az a megjegyzés található: In terrytorio Tollene est villa Fotody, azaz Tolna területén van Fadd falu.3

2

Ezt akként kell értelmeznünk, hogy Fadd Tolna megyében fekszik. Vagyis Tolna vármegye a 11-12. század fordulója táján már bizonyosan létezett. Ebből, valamint azon tényből, hogy a pécsi egyházmegye 1009-ben említett északi határa egybeesik Tolna megye északi határával, jutottam arra a feltételezésre, hogy Tolna Szent István kori alakulás, jóllehet hangoztattam: „erre csak közvetett módon lehet következtetni". E megállapításomon nincs okom változtatni. Annál inkább viszont egy másikon. 1988-ban még úgy fogalmaztam: „Feltűnő, hogy tolnai várföldet úgyszólván nem ismerünk, tolnai várelemeket pedig egyáltalán nem 27

Bóna I.: a 18. jegyzetben i. m. 58-59. 28

DHA. I. 217. 29

Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. Irodalomtörténeti Füzetek. 135. Bp. 1994. 121-122. 30

DHA. I. 215. 31

Kristó Gy.: az 5. jegyzetben i. m. (A vármegyék) 434—438. 32

DHA. I. 145.