Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
NÉHÁNY VÁRMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 473 gyarországon napirenden volt. László I. törvénykönyve arról intézkedett, hogy az apátok alázatosan maradjanak meg püspökük kormányzása alatt, a Kálmán kori esztergomi zsinat pedig arról, hogy „az apátok püspöki süveget, szandált, kesztyűt, csengettyűt a süvegjükön vagy más püspöki jelvényeket ne viseljenek, és ne kereszteljenek, se feloldást ne adjanak, s a néphez beszédet ne tartsanak". A kolostorba való bezárattatásra mutat az a cikkely, amely előírta: az apátok ritkán távozzanak el a kolostorból, de ha mégis megteszik (a királyhoz utaznak vagy távolabbi birtokaikra), ne maradjanak el hosszú ideig, és erről püspökük tudjon.16 Ezek a passzusok egyenesen azt sugallják: a 11. század végéig élt emléke és „veszélye" az apátok egyházigazgatási ténykedésének. 6. Megfigyelhető, hogy Pannonhalma fokozatosan kiszorult Somogyból. Legelőbb, még talán István korában, egyházkormányzati jogosultságát vesztette el Somogy felett a veszprémi püspökség ellenében. Úgyszintén lazult az apátság földesúri fennhatósága Somogy népe felett, hiszen kezdetben a somogyi népet István Pannonhalma szolgaságába vetette. Végül a Pannonhalma által élvezett somogyi tizedek ügyében is megindította támadását a veszprémi egyház, és per tárgyává tette azt. (Nem tekintem igazán meggyőző érvnek Zsoldos részéről sem azt, hogy a zalai tizedekről azért nem folyt per, mert István más büntetést szabott ki a zalaiakra, mint a somogyiakra, sem azt, hogy az 1220-as években, amikor a drávántúli tizedek ügyében pereskedett a pannonhalmi apátság és a zágrábi püspökség, még emlékeztek arra: Somogy helyett 1000 táján Kolon volt ott az illetékes.17 ) Mindent egybevéve úgy látom: nincs elégséges alap elvitatni azt, hogy Somogy a legkorábban, az ezredforduló körüli évek valamelyikében létrehozott megyénk volt, amely Koppány uralmi területén létesült, és e megye felett kezdetben, bár csak rövid ideig tartóan a pannonhalmi apátság egyszerre gyakorolt egyházi és földesúri joghatóságot. Szatmár Amikor Bóna István úttörő jelleggel arra vállalkozott, hogy áttekinti a korai Árpád-kor ún. föld-fa (régebbi nevén: ispáni) várainak kérdését, lépten-nyomon belebotlott a vár mögött álló (vagy éppen nem álló) ispánságok (vármegyék) létének kérdésébe. Szatmárral kapcsolatban akként foglalt állást: „végképp kétséges, hogy Anonymus Castrum Zotmar-ja (»Menumorout vára«) a 11-12. század fordulója előtt felépült volna. A régészet negatív tanúsága szerint a 10-11. században ritkán lakott Szatmárnak előbb hallunk adójáról (1095: tributum de Zathmar), mint comes-éről (1181)".18 Ebben hallgatólagosan az is beleértendő, hogy maga Szatmár vármegye sem létezhetett 1100 tája előtt. Sajnos, Bóna okfejtését számos nehézség, illetve tévedés terheli. Hogy a megye ispánja későn bukkan fel írott forrásban, a megye kialakulására nézve nem feltétlenül mérvadó. Szatmár szom-16 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (Függelék: A törvények szövege). Bp. 1904. 161., 201., 202. Magyarul: in: Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526. Szerk. Bertényi Iván. Bp. 2000. 263. (Szilágyi Loránd fordítása). 17 Zsoldos A.: a 8. jegyzetben i. m. 47. 18 Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen 1998.2 59-60.
