Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
444 NEUMANN TIBOR jobbágytelekkel rendelkező kisnemessé vált volna, vélhetően birtokvagyonának és társadalmi presztízsének bármiféle változása nélkül. Az 1520-as években egyébként Bertalan jószágát a Szüllő család örökölte, amelynek legidősebb férfitagját 1542-ben megtaláljuk az összeírt egytelkesek között, holott a Szüllők eredendően csaknem ugyanakkora részbirtokkal rendelkeztek, mint a Bartalim család. Az eset mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy a réteg vagyonosabb tagjai és az ún. kisnemes vagy kisbirtokos réteg között számottevő különbség nincsen. Az előbbi példából sejthető, hogy ezek a vagyonosabb „egytelkesek" birtokukra sok esetben telepíthettek volna néhány jobbágyot, hiszen az ehhez szükséges földmennyiség rendelkezésükre állott. Néha ez meg is történt: a kisjókai Hegyi Imrének 1507-ben egy oklevél hat jókai jobbágyát sorolja fel,16 0 egyik örököse, Tamás pedig az egyetlen olyan kisjókai, akit az 1540-es években nem az egytelkesek között írtak össze: két jobbágyportája adózott.16 1 Fokozottan gyakori lehetett az, hogy a zálogként megszerzett részbirtokra ültettek jobbágyot. A számtalan zálogjószággal rendelkező Tejedi Tamás16 2 Jókán is megvetette a lábát, s tudjuk, hogy a Nagy család által lekötött fél nemesi telkére például telepített jobbágyot.163 Ennek ésszerű magyarázata az lehet, hogy a több faluban is nemesi telkekkel rendelkező nemesek saját kezük munkájával nem művelhették minden részbirtokukat. Márpedig sok ilyen nemes volt: a 15-16. század fordulóján Jókán ilyennek tekinthető a síkabonyi Bán, a kislégi Ágoston, a bogyai/kismagyari Elekes, a hodosi Bakó, a tejedi Tejedi és a kisudvarnoki Kondoros, Borsán pedig egy-egy béli, kismagyari, rétéi és csenkei család. Példaként említem, hogy a borsai Bélieknek 1509-ben a borsai nemesi telken kívül Magyarbélen egy nemesi telkük és másfél — természetesen puszta — jobbágytelkük állott,16 4 így nem véletlen, hogy 1542-ben a vagyonosabb egytelkesek között találjuk őket. Tanulságos eset a nagyjókai Hecel Osvát (fl505) esete, aki telkeinek száma alapján a legtehetősebb helyi nemes lehetett.16 5 1496-ban két telket vet zálogba egyik atyafiának 24 forintért: ahogy az oklevél írja, az egyik iobagionalis, a másik deserta,166 (Az utóbbi alatt ama nemesi telket kell értenünk, amelyet az említett atyafiú 8 fo-160 1507: DF 227 314. (Pozs. kápt. hit. 28-7-10.) - Jobbágyok és jobbágytelkek: 1424: DL 95887. (Takách-Tolvay lt. 6.) „iobagio Michaelis filii Francisci [de Ilka]"; 1442: DL 44337 (Múz. Törzsanyag). Sajnos az oklevél nagyon csonka. A jobbágytelekkel kapcsolatban a következők olvashatók: „|fun]dum integrum curie sue iobagionalem in eadem Ilka ante domum L...] unacum iobagione super eodem fundo commoranti ac pomerio et Septem [...]" 161 Maksay Ferenc-. Magyarország birtokviszonyai (3. jegyzet) II. 586. 1G2 Személyére és zálogbirtokaira: Nógrády Árpád-. Olgyai Helmes Zsigmond birtokainak sorsa (Esettanulmány a későközépkori nemesi szolidaritás kérdéséhez). In: Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk. Kovács Ágnes. Debrecen, 1999. 142. Itt is szeretnék köszönetet mondani Nógrády Árpádnak, hogy a jelen dolgozattal kapcsolatos észrevételeit megosztotta velem. 163 1498: DF 227 292. (Pozs. kápt. hit. 28-6-26.) „in qua nunc Petrus Korpas resideret". 164 1509: DF 279 998. (Pozs. kápt. hit. Prot. 190-191.) 165 Mégis csak zálogolásairól hallunk: Pl. 1504: DF 279 998. (Pozs. kápt. hit. Prot. 24.) Lazaroszygeth szigetben lévő teljes jogát haszonvételekkel 6 ftért 32 évre.; 1507: DF 279 998. (uo. 119.) Ebből kiderül, hogy még életében zálogba vetett egy gyümölcsöst, egy erdődarabot és egy halászóhelyet a pozsonyi Master Jakab zsidónak 20 ftért.; 1508: DF 279 998. (uo. 155.) Még életében zálogba vetett nagyabonyi Bakó Jánosnak egy nemesi telket 10 hold szántóval és gyümölcsöskertekkel 40 ftért, amelyet Bakó ekkor továbbzálogosított Ágoston Kelemennek.; 1509: DF 279 998. (uo. 181-182.) Jószágainak egy része Tejedi Tamás kezére került zálogként. 166 1496: DL 48983. és 48985. (Üchtritz-Amadé lt.)
