Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
A VÍZKÖZ KISNEMESI TÁRSADALMA A KÖZÉPKORBAN 439 fiakkal való pereskedés nélkül? Jókán ez két esetben is előfordul, és bizonyosan nem vásárolt jogállású birtokok kapcsán.12 2 A szokás mindenesetre semmiképpen sem helyi jellegű.12 3 Familiaritás és szolgálatvállalás Tudományos közhellyé szilárdult mára az a társadalomtörténeti megfigyelés, hogy a középkori Magyarországon a vagyonosodás és a társadalmi emelkedés legkönnyebben járható útja a familiaritás intézményéhez köthető.12 4 A familiárisi, illetve a megyei hatóságnál betöltött szolgálatok minőségének és a szolgálatot betöltő személy társadalmi pozíciójának (birtokvagyonának) összefüggéseire Engel Pál mutatott rá az Ung megyei nemesség összetett vizsgálata során.125 Véleménye szerint a kisnemesekre (15 jobbágyportáig) a középbirtokosok famíliájában teljesített szolgálat és a szolgabírói állás betöltése jellemző.12 6 Érdemes egybevetnünk e sémával néhány vízközi nemes életúiját, eltekintve a kérdéskörre vonatkozó szerény Árpád-kori ismereteink közlésétől. Szolgálatnak tekinthetjük a királyi ember feladatkörét is. A mandátumokban megjelölt királyi emberek a parancslevél kieszközlőjével általában rokonsági kapcsolatban álltak (pl. sógorsági, unokatestvéri, atyafiúi, a szomszédok igen gyakran egyben rokonok is), vagy a megyei hatósággal álltak kapcsolatban, így a kieszközlő számára „ismert személyiségek" voltak. Ha egy főúr királyi emberei között találjuk meg nemeseinket, akkor csak az utóbbi lehetőségre gondolhatunk vagy familiárisi kapcsolatot kell közöttük feltételeznünk.12 7 Ritkán érhetjük tetten kisnemeseinket egyértelműen familiárisi szolgálat közben. A eseteket elemezve — földrajzi szempontok alapján — három kategóriát lehet megkülönböztetni. A legtermészetesebb jelenségnek azt tekinthetjük, mikor a kisnemes a falujával szomszédos vagy az ahhoz közel fekvő jobbágyfalu urának/urainak szolgálatába áll, esetleg ott birtokigazgatási, gazdatiszti feladatkört vállal. A jókai Kis Márton — vélhetően sok környékbeli nemeshez hasonlóan12 8 — így kerülhetett a falujával szomszédos Tikod urainak, a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak a szolgálatába. Érdekes eset, hogy 1429-ben számos társával, német zsoldosokkal és tikodi jobbágyokkal együtt a saját faluját támadta meg.12 9 A középborsai Pető 122 1383: DF 226 698. (Pozs. kápt. hit. 14-10-4.) Az apa veje szegénységére tekintettel annak ellenére adja iure perpetuo az összes birtoka harmadát leányának, hogy van fiúörököse.; 1512: DF 279 998. (uo. Prot. 336-337.) A leány itt „quandam unam sessionem suam nobilitarem, terciam videlicet partem directe medietatis totalium porcionum possessionariarum generacionis Baarsa nuncupate" zálogolja, amely mondatban az egyenlő felerész az apai birtokot jelenti.; Barsa Erzsébet később teljes részbirtokát el is adja: 1522: DL 38817. (Farkas lt.) 123 Bónis György. Hűbériség és rendiség (107. jegyzet) 464. A negyed földben történő kiadására hoz példát, de a példában harmadrész szerepel. 124 Pl. Bónis György. Hűbériség és rendiség (107. jegyzet) 217-312. 125 Engel Pál: A nemesi társadalom (53. jegyzet) 109-115. 126 Engel Pál: A nemesi társadalom (53. jegyzet) 109. 127 A királyi emberek és a familiárisi szolgálat kapcsolatára Engel Pál hozott kiváló példákat: Királyi emberek Valkó megyében. Mediaevalia Transilvanica 3 (1999) 71-88. 128 Pl. 1364: DF 254 572. (Pálffy cs. szeniorátusi lt.) A pannonhalmi apátság és Bazini Sebes fia János közötti perben utóbbit a jókai Bench fia János képviseli. 129 1429: DF 227 159. (Pozs. kápt. hit. 28-3-90.) Az oklevél Szentgyörgyi László 11, Bazini Miklós 3, Bazini Péter 2 nemes familiárisát és 8 közös tikodi jobbágyukat sorolja fel. Kis Márton Bazini Péter familiárisaként szerepel.
