Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
436 NEUMANN TIBOR Ilona pedig Imre atyafiának, Jókai (Hegyi) Tamásnak feleségeként szerepel.105 Nem dönthető el, hogy az özvegyek házasodtak-e be először a Jókaiak közé, vagy leányaik: mindkét lehetőség kézenfekvő. Leányági örökösödés Werbőczy a Hármas könyv I. 29. címében ír arról, hogy az a nemes leány, aki atyafiai beleegyezésével birtoktalanhoz (homo impossessionatus) ment nőül, negyedjogát ingatlanban igényelheti.10 6 Eme, főként a kisnemességre jellemző szokásjogi jelenség a belőle eredő „nobilis post uxorem", „nobilis post matrem" és „agilis" fogalmakkal együtt az irodalomban régóta ismeretes.107 Mivel nem kétséges, hogy a nemesi falu apróra töredezett birtokszerkezetéért, továbbá egy, még az egytelkeseken belül is szegénynek mondható réteg létrejöttéért részben ez az intézmény vonható felelősségre, okvetlenül meg kell vizsgálni a negyed kiadásának gyakorlati megvalósulását és következményeit. A leányok birtokvagyonhoz jutásának leggyakoribb esete kétségtelenül a negyed intézményéhez köthető. A nemesség eme alsóbb rétegének ugyanis általában nem lehettek meg azok az összeköttetései, amelyek révén a fiúörökös nélküli apa leánya/leányai fiúsítását kieszközölhette volna.10 8 Fiúsító oklevelet (praefectionalis) a vizsgált falvakból csupán egyet ismerek: 1520-ban a már tizenhat esztendeje elhunyd;, több nagyjókai telekkel rendelkező Hecel Osvát leányát, Margitot fiúsította II. Lajos, sikertelenül.109 A kieszközlő az az erdőskereki Acél István volt, akivel II. Ulászló alatt királyi kamarásként találkozunk,11 0 ekkor pedig éppen a pozsonyi várnagyságot töltötte be. E fiúsítással majdnem egyenértékűnek mondható az az adománylevél is, amely által 1469-ben Mátyás király ajándékozta oda némely hívének kérésére a néhai Zámolyi Balázs teljes kisjókai részbirtokát Balázs négy leányának, akik közül kettő már házas volt (férjeik nemesek), kettő pedig még gyermek.11 1 Az adomány — a valószínűleg nem vásárolt jogállású birtokjog esetében — érvényre is jutott. Nyilván a fiúsítás elérhetetlensége hozta magával azt a jelenséget, hogy a fiúörökös nélküli apák gyakran zálogosították el részbir-105 1428: DF 226 787. (Pozs. kápt. hit. 14-16-28/2.) 106 Tripartitum I. 29. 8-9. - A leánynegyed földben történő kiadásáról legújabban: Banyó Péter: Birtoköröklés és leánynegyed. Kísérlet egy középkori jogintézmény értelmezésére. Aetas 2000/3. 76-92. 1(17 Pl. Holub József: Néhány kérdés a leánynegyed köréből. Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. Budapest, 1936. (különösen 19-30.); Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, én. [1947.] 461^467.; Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes és klánja. Budapest, 1992. 71-77. 108 A fiúsítás társadalmi összefüggéseinek vizsgálatára alkalmasak a Fügedi Erik által hozott példák: Fügedi Erik: A köznemesi klán szolidaritása. Századok 118 (1984) 950-973. 109 1520: DF 225 725. (Pozs. kápt. hit. 2-12-25.) Az oklevél a fiúsítást követően kiadott iktatóparancs. A helyszíni eljárásnak Osvát rokona, Mihályfi Ulrik ellentmondott. Osvát jószágára egyébként halála után tíz esztendővel királyi adomány is kelt, aminek szintén Ulrik mondott ellene: 1514: DF 225 855. (Pozs. kápt. hit. 3-8-14.) 110 Például 1509: DF 227 644. (Pozs. kápt. mit. A-9-12.) és 1510: DF 227 646. (uo. A-9-14.) 111 1469: DF 225 765. (Pozs. kápt. hit. 3-2-31.) Az oklevél formailag újadomány, de éppen a noue nostre donationis titulo formula hiányzik belőle.
