Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
414 DANIELA DVORÁKOVÁ ként ír a lengyel vitézről, különös rátermettségéről.19 4 Nagy figyelmet szentel Zawisnak Dhigosz is. Adatait egy a hadjáratban résztvevő lengyeltől szerezte, aki nem igazán értett sem a hadviseléshez, sem Zsigmond király török és szerb politikájához, így beszámolója helyenként pontatlan, sőt gyakran naiv. Dlugosz szerint Zsigmond a sereg egy részével átkelt a Dunán és biztonságos fedezékbe vonult. Mivel nem volt elég átkelő a Dunán, a csapatok másik fele Galambóc mellett ellenséges területen maradt. A török felmentő csapatok pedig éppen oda tartottak. Amikor Zsigmond megtudta, hogy a túlparton maradt kiváló vitéze, Zawis is, külön hajót rendelt érte. Zawis visszautasította a segítséget, hiszen soha nem hátrált meg a harc elől, inkább kívánta a hősi halált, mint a menekülést. Állítólag maga Zsigmond is megjegyezte, hogy számos király és uralkodó nem hal olyan dicső halált, mint Zawis fog egyszer. A törökök elfogták Zawist, s mivel előkelő fegyverzete volt, hercegnek, sőt egyenesen magának a királynak hitték. Amikor belátták tévedésüket, fejét vették és a szultán elé vitték. A vitéz testét a lakosok temették el. Zawis tehát igazi lovaghoz méltó halált választott magának, hogy hírneve örökre fennmaradjon. így tolmácsolja az eseményeket Dlugosz. A valós történetet csak részleteiben sikerült kibontani Zsigmond későbbi adományleveleiből, melyek értelmében a hadjárat egyes résztvevőit megjutalmazta. Ilyen pl. 1430-ban kelt adománylevele Rozgonyi István,195 ill. felesége Szentgyörgyi Cecília javára, aki maga is részt vett a harcokban.196 Miután Zsigmond fegyverszünetet kötött a törökökkel, a magyar hadsereg megkezdte az átkelést a Dunán. A sereg nagyobb része viszont még a túlparton volt, amikor a törökök kegyetlen támadást intéztek ellenük. A Galambóc melletti táborban tartózkodó király egyszerre a harcok kellős közepén találta magát. Jó lehetőség volt ez hű lovagjai számára, hogy bátorságukat bizonyítva megvédjék uralkodójukat. Rozgonyi saját testével védte a királyt, mígnem sikerült kimenekíteni a csatából és feljuttatni egy hajóra, mely biztonságos helyre szállította. Zawis, a bródi csatához hasonlóan, ezúttal is igyekezett magára vonni az ellenség figyelmét, és életével fizetett érte. A csatában eltűnt szem elől, és a király sokáig nem tudott további sorsáról. Még június végén kelt levelében is azt írta Vitold litván nagyfejedelemnek, hogy nem tudja, vajon Zawis életben van-e. E levélben a király megemlékezett a lovag hűségéről és rátermettségéről is.19 7 A király legalább azzal leróhatta adósságát hűséges vitézével szemben, hogy gondoskodott özvegyéről és gyermekeiről. 1429-ben évi 300 aranyforintot ítélt meg nekik.19 8 Garbowi Záwishoz hasonló pozícióban más lengyel urak is megfordultak a magyar királyi udvarban, ám egyikük sem állt Zsigmondhoz olyan közel, mint hű 194 Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. I. Textus. Edd. E. Galántai et J. Kristó. Bp. 1985. 221: „ Ebben a csatában valóban sokan estek el, közülük a legismertebb a Fekete Záwis nevű vitéz volt. Nagyszerű tehetségével és a fegyverkezelésben való nagy jártasságával kitűnt társai közül. Katonáink a mai napig mélyen meghatva emlékeznek rá." 195 DL 12 186. 196 DL 12 220., 12 229. 197 „miles strenuissimus et in armis peritissimus, in agendis velut tetragonus et fide ас devotione... sincerissimus." - J. Caro: Liber cancellarie Stanislai Ciolek. Ein Formelbuch der polnischen Königskanzlei aus der Zeit der husitischen Bewenung. Archiv für Österreichische Geschichte 45. (1871) 527. 198 Altmann I. 7101.
