Századok – 2002

Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391

LENGYELEK LUXEMBURGI ZSIGMOND UDVARÁBAN 399 Veselí és Buchlov várát adta neki zálogba.5 6 A következő években Stibor a kezén lévő morvaországi várakat és a magyar határvidéket védte.5 7 1426-ban Albert osztrák herceg oldalán részt vett Bfeclav ostromában, ahol azonban Prokop Holy seregeitől vereséget szenvedtek.58 1428-ban Stibort a nyugat-szlovákiai területeken a husziták ellen harcoló magyar haderő főkapitányaként találjuk, csakúgy, mint két évvel később, amikor a huszita seregek ismét betörtek a magyar földre. Akkor a Stibor vezette magyar hadsereget a husziták Nagyszombatnál legyőzték.5 9 A háborús évek folyamatos életveszélyben teltek, így Stibor 1431-ben arra az elhatározásra jutott, hogy vég­rendelkezik, bár akkoriban — ötven felé járván — még középkori mércével mérve sem lehetett idős. Pályafutását maga sem tekintette befejezettnek, mint végren­deletének következő kitétele mutatja: „Ha a Mindenható Isten kegyelméből a jövőben még sok gyermekünk, fiúnk és leányunk születik..."6 0 A halál három évvel később ragadta el az élők sorából. Zsigmond király 1434. április 8-án Bázel­ben kelt, Sáros megyének címzett levelében közli, hogy Stibort bízta meg a hu­sziták elleni hadak vezetésével. A levél végén viszont szerepel egy megjegyzés, amely szerint „mivel Stibor halálhírét vettük, helyette Hédervári Lőrincet, lo­vászmesterünket bízzuk meg".6 1 Stibornak csak egyetlen leánygyermeke volt, így halálával a család fíágon kihalt. A következő évben tárgyalta a pozsonyi országgyűlés a Stibor végrendelete körül felmerülő kérdéseket. A tárgyaláson személyesen megjelent Nikolajko (Sti­bor unokafivére), Stibor egyetlen — Szécsényi Dorottyától született — leányát, Katalint pedig várnagya képviselte. A királyi tanács nem ismerte el érvényesnek a végrendeletet, a birtokok királyi tulajdonba kerültek, Nikolajkót megfosztották örökösödési jogától, Katalinnak pedig csak a női leszármazottnak járó szokásos negyedrészt (a leánynegyedet) ítélték meg. Katalin a hagyatéki tárgyaláson még hajadonként szerepelt. Stibor magas­rangú vőlegényt biztosított leányának a lengyel királyi Piast nemzetségből szár­mazó tescheni herceg, II. Przemko személyében. Végrendeletében arra az esetre, ha neki magának már nem születne gyermeke, Przemkót jelölte meg hatalmas birtokai általános örököseként. Ezenkívül 4000 aranyforintot is fizetett volna neki Katalin hozományául. Az ifj. Stibor halála és főleg a királyi tanácsnak az örökösökre nézve előny­telen döntése radikálisan megváltoztatta a helyzetet. A gazdag menyasszonyból, 56 Wenzel 174. 57 1423: Regesta imperii XI. Die Urkunden Kaiser Sigismunds (1410-1437). Verzeichnet von Wilhelm Altmann. Innsbruck, 1896 (a továbbiakban Altmann) I. 5563. 1424: Wenzel 180. 58 Frantisek Palacky: Dejiny národu ceského. Ш. Praha 1904. 371. helytelenül említi Stibor vajdát. 59 Stibornak a husziták elleni hadjáratban való részvételéről 1. DL 43 731., Pozsony város levéltára (a továbbiakban AMBÖ) 1047. A husziták szlovákiai hadműveleteiről részletesebben 1. B. Varsik: Husitské revoluéné hnutie a Slovensko. Bratislava 1965. 26-28., a Nagyszombat melletti ütközetről pedig 1. Eberhard Windecke: Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Si­gismunds. Hrsg. W Altmann Berlin 1893. 60 „si omnipotens Deus de sue benignitatis clemencia in successu temporis dignaretur nobis plures dare pueros vtriusque sexus, hoc est filios et filias..." - Wenzel 191. 61 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilisI-XI. Studio et opera Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban CD) X/7. 551.

Next

/
Thumbnails
Contents