Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
LENGYELEK LUXEMBURGI ZSIGMOND UDVARÁBAN 395 várát és Szakolca városát, továbbá ostrom alá vette Holies várát. Megerősíttette a péterfalvai (ma Petrova Ves) templomot, és ebből az új erődből indított támadásokat a saját és Vrbensky embereivel. A harcokban sok környékbeli falu teljesen elpusztult. Több huszitával, így a Nagyszombatot uralmuk alatt tartókkal is szövetségre lépett. Cselekedetei következményeként, szólt végül az ítélet, hűtlenség bűnébe esett, és birtokait a király elkobozta. Nikolajko nem törődött bele a vereségbe és Magyarországon maradt, hiszen nagyszámú lengyel rokonsággal és pártfogóval rendelkezett. Fő segítője valószínűleg anyai ági rokona, Skrzyni Donin volt, akinek jelentős birtokai voltak és élvezte a király kegyét. 1439-ben Miklóst Donin szövetségében találjuk, amikor az támogatta a lengyel hadak magyarországi betörését, és ezzel a lépésével Albert király ellensége lett. A későbbiekben együtt szerepelnek Hricsó (Trencsén m.) várában, melyet Miklós királyi parancsra sem adott át,2 4 majd Lietava (Trencsén m.) várban is.2 5 Ezután Nikolajko nyilván kibékült Alberttel, ill. Erzsébet királynéval, mert a továbbiakban mindkét vár tulajdonosaként szerepel. Erzsébet királynéval való jó viszonyáról tanúskodik a királyné 1440-ben kelt oklevele, melyben utasítja Pozsony városát, hogy tartozása rendezésére fizessen ki Miklósnak a királyi tizedből 4000 aranyforintot.26 Később Miklós visszatért Lengyelországba, ahol elévülhetetlen érdemeket szerzett a Poroszországgal való kapcsolattartásban és Pomeránia megszerzésében Lengyelország részére.2 7 A híres vajda mindkét fiútestvére hagyott tehát maga után fiú utódot, ami a középkori nemes egyik legfőbb kötelezettsége volt. A fiutód nélküli halál a nemzetség kihalását jelentette, és az egyik legsúlyosabb büntetés volt, melyet a sors egy családra kimérhetett. Stibor vajdához e tekintetben már nem volt olyan kegyes az élet. Dobrochnával kötött házasságából egyetlen fia született, akinek már nem adatott fiúgyermek, így a vajda nemzetsége férfiágon 1434-ben kihalt. Stibor felesége, Dobrochna Szubini Sçdziwoj legidősebb lánya volt.28 1370 körül született, és rövidesen el is jegyezték Stiborral,2 9 aki befolyásos apósra tett 24 Donin hűtlenségéért a király elvette tőle a várat és más tulajdonosnak adományozta, ám Nikolajko megtagadta a vár átadását, és a királyi emberei előtt sem hátrált meg, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy az új tulajdonost jogainak érvényt szerezzenek (DL 94 475.). 25 Engel: Archontológia I. 360., Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 243 171., DF 239 746. 26 A királynő oklevelében Miklóst „hű nemesünk Miklós" címmel illeti, 1. Wenzel 211. 27 Gqsiorowski i.m. 502. 28 Azt, hogy Sçdziwoj Dobrochna nevű leánya azonos Stibor Dobrochna nevű feleségével, Bieniak professzor lengyel genealógus bizonyította be, J. Bieniak: Kr^g rodzinny biskupa kujawskiego Macieja Paluki. (Korekta do rodu Paluków Wladislawa Semkowicza). Zapiski Historyczne 50. (1985) 85-117. A későbbi lengyel irodalom tőle vette át az információt, pl. Gqsiorowski i.m., valamint J. Gzella: Matopolska elita wtadzy w okresie rzqdów Ludwiga Wçgierskiego w Polsce w latach 1370-1382. Toruií, 1994. Bieniak hipotézise nemcsak a névazonosságból adódik (Dobrochna), hanem abból a tényből is, hogy Stibor a felesége nővéréről, Jachnáról nevezte el a lányát. A legmeggyőzőbb érv a lengyel oklevelek forrásanyaga, mely a Sçdziwoj-hagyatékrôl szól. Magyarországi birtokait Stibor vajda örökölte, a lengyelországiakat pedig 1425-ben ifj. Stibor. 1448-ban ifj. Stibor lánya, Katalin mint Czerniejewie birtokosa szerepel (Wenzel 212.). E birtok Sçdziwoj tulajdonában is volt haláláig (nem voltak fiai, csak négy lánya). így értelmezhető egy 1398-ban kelt oklevél is (Codex diplomaticus et epistolaris Moraviae, VII - XV, Brno, 1858-1903, XII. 404), melyben Stibort Sçdziwoj „filius noster karissimus" névvel illeti. 29 Gzella i.m. 71.
