Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
388 SOLYMOSI LÁSZLÓ hogy valaki tanulmányokat végez. Dengelegi Ferenc kanonok azért hiányzott Esztergomból 1508 tavaszán, Szent Adalbert ünnepén és az azt követő héten, mert tanulmányúton (in studio) tartózkodott. Dengelegi Ferenc már a szabad művészetek doktora (artium liberalium doctor) volt, amikor kánonjogi stúdiumokra adta fejét.105 Esztergomi kanonokként 1506-ban padovai joghallgató lett. Még két év múlva is itt időzött, de egyházjogból fokozatot nem szerzett. Bakóc Tamás esztergomi érsek két unokaöccsével együtt bérelt házban lakott, és a tanulás mellett velük is foglalkozott.10 6 Mások mellett Bak János sem zárta fokozattal egyetemi tanulmányait. Mint esztergomi kanonok 1500 nyarán ugyancsak Padovában kánonjogot hallgatott.10 7 Hazatérésének biztos jele, hogy 1502 tavaszán kőházat kapott a káptalantól az esztergomi Szent Erzsébet kápolna közelében. A káptalan működése, gazdasági tevékenysége, vagyonkezelése a középkor végén lényegében megfelelt annak a gyakorlatnak, amelyet először az 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv és a hozzá csatolt statútumok írtak le. Nyilvánvaló, hogy az 1397-ben már érvényesülő gyakorlat hosszú fejlődés során alakult ki. Ebben a folyamatban meghatározó volt a divisor, a legfontosabb gazdasági tisztségviselő megjelenése. A magyarországi káptalanok gazdasági ügyeit az évente választott dékánkanonok intézte. Esztergomban sem volt másként.10 8 A 14. században azonban Esztergomban a dékáni tisztség megszűnt. Az 1397. évi egyházlátogatáskor a kanonokok még tudtak az intézmény egykori létezéséről, de fogalmuk sem volt arról, mikor és hogyan számolták fel, pedig az esemény nem is olyan régen történt.109 János, az utolsó középkori dékánkanonok ténykedésével 1350-ben vagy az azt követő években zárult le az intézmény középkori története Esztergomban.11 0 A változás a közös káptalani vagyon kezelésének átalakításával függött össze. A kanonoki testület vagyonának zömét eddig közösen hasznosították. A 14. század közepén megfordult az arány. A birtokok többsége, mint javadalombirtok (praedium seu praebenda) a kanonokok egyéni használatába került, míg kisebb része megmaradt közös kezelésben. A javadalombirtokot kanonok haszonélvezője felügyelte, gondoskodott róla, hogy jövedelmet termeljen, amit természetesen a maga számára szedett be. A dékán így megszabadult munkája zömétől, ami pedig még megmaradt belőle, azt számos tisztségviselő között osztották szét. A legfontosabb feladatot — a jövedelmek elosztását — 1350 táján új tisztségviselő, a divisor kapta meg. Az új rendszer az 1397. évi egyházlátogatáskor már működött. Bizonyára jól, mert a dékáni intézményt — bár a lehetősége felmerült — nem állították fel 105 Dengelegi Ferenc 1503-ban esztergomi kanonok és a szabadművészetek doktora. Bónis: Szentszéki regeszták (32. jegyzet), 3949. sz. Két évvel későbbi közjegyzői oklevelében is használja címét. Okleveléből az is kiderül, hogy az erdélyi egyházmegyéből, vagyis a Szatmár megyei Dengelegről való, apját pedig Dengelegi Kékes Györgynek hívták. Az esztergomi főkáptalan (10. jegyzet), 161. 106 Varga Imre: Magyarországi tanulók a padovai egyetemen a XV-XVI. századfordulón. Irodalomtörténeti Közlemények 79 (1975) 215. Vo. Köblös: Az egyházi középréteg (102. jegyzet), 386, Liber promotionum facultatis artium in universitate Cracoviensi saeculi decimi quinti. Ed. Antonius Gasiorowski cooperantibus Thoma Jurek, Isabella Skierska, Vincentio Swoboda. Cracoviae 2000. 79, 156. 107 Varga: Magyarországi tanulók (106. jegyzet), 215. Bak János 1512 tavaszán Rómában tartózkodott, 1518 őszén pedig nem volt Esztergomban. Bónis: Szentszéki regeszták (32. jegyzet), 4125. sz. 108 Az első biztosan esztergomi dékán 1183-ban Ágoston volt. САН 85. 109 Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 244-245. 110 Kollányi: Esztergomi kanonokok (9. jegyzet), 46.
