Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
AZ ESZTERGOMI SZÉKESKÁPTALAN JEGYZŐKÖNYVE 379 zát. Megtiltotta, hogy a család a házat eladja, és meghagyta, hogy a káptalan a család kihalása után értékesítse, és árát misealapítványra fordítsa. Minderről — folytatódik a bejegyzés — alaposan tájékozódni lehet a káptalan által kiállított oklevelek másolataiban, amelyeket a káptalan pecsétje alatt a levéltárban (in archive) helyeztek el. A jegyzőkönyv tartalmát kiegészítő gazdag forrásanyagból zömmel a tizedszedők említett bérleti szerződései, nyugtái és jegyzékei maradtak fenn. Birtokok és tizedkerületek Az esztergomi jegyzőkönyv vagyonkezelő szervezetként mutatja be káptalant. Olyan intézményként, amely döntéseivel, tisztségviselőivel, javadalombirtokosaival működteti vagyonát, behajtja és szétosztja jövedelmét, ellenőriz és fegyelmez. Változatos, sokszínűen gazdag tartalmával lényegében a káptalan vagyonáról, a döntéshozó, a tisztségviselő, a javadalombirtokos és a jövedelemből részesedő kanonokokról, vagyis magáról a káptalanról, a kanonokok testületéről tájékoztat. A káptalan vagyona kisebb-nagyobb gazdasági egységekbe (officiolatus, decanatus) szervezett birtokokból, valamint jövedelmet hozó objektumokból (malmok, fürdő) és jogosítványokból (vám, tized) állt. A birtokállomány zöme — alig több mint 20 település vagy településrész — Esztergom és Hont megyében feküdt. Az Esztergom megyei birtokokhoz csatlakozott a közeli Pilis megyei Csév. A távolabbi birtokok közé tartozott a Nyitra megyei Csehi és Gerencsér, valamint a Heves és Nógrád megye határán fekvő Szurdokpüspöki. Mindez Bakóc Tamás érsek végrendelete nyomán kiegészült a Somogy megyében levő szenyéri uradalom (decanatus) 14 birtokával és várkastélyával, valamint a Hont megyei Damásd várával és a hozzá tartozó öt településsel5 3 A káptalan birtokállománya — még az újabb szerzeményekkel is —jelentősen elmaradt az érsekség vagyonától. A középkor végén 112 település (14 mezőváros és 98 falu) volt az érsekség tulajdonában.5 4 A káptalan birtokainak száma ennek csak alig több mint az egyharmadát tette ki. Székhelyén a káptalan meglepően kevés területtel rendelkezett. Meghatározó földesurai szerint Esztergom érseki, királyi és káptalani városrészekre tagolódott.5 5 A Szent Anna városnegyed (contrata Sanctae Annae) volt a káptalané. Nevét az ágostonos rendi remeték kolostoráról kapta, melyet Szent Anna tiszteletére 1272 táján kezdtek építeni.5 6 A káptalani városrész Esztergom sík részén (in campo Strigoniensi), a Szent Tamás-hegy alatt, a királyi városrész északi ka-53 Borsa Iván: A szenyéri uradalom 1524-i összeírása. Somogy Megye Múltjából 12 (1981) 29-46, Az esztergomi főkáptalan (10. jegyzet), 45-47. VÖ. Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 1971. 45. 54 Fügedi: Az esztergomi érsekség (14. jegyzet), 88, 99. 55 A város középkori topográfiájáról újabban Horváth István: Esztergom. In: Korai magyar történeti lexikon. (9-14. század). Föszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál és Makk Ferenc. Budapest, 1994. 199-201. A királyi város jelentőségét mutatja, hogy II. Lajos király 1526-ban az esztergomi polgárokra katonai célból ezer forint adót vetett ki. Nagyságrendjét érzékelteti, hogy ugyanakkor a székesfehérvári polgároktól háromszor annyi adót követelt. DL 24405: p. 52. 56 Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 81. Vö. Rég. Top. V 164-167, Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Geographia historica Hungáriáé tempore stirpis Arpadianae. I-IV Budapest, 1987-1998. (A továbbiakban Györffy) II. 273-274, Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Budapest, 1979. 172-173.
