Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
AZ ESZTERGOMI SZÉKESKÁPTALAN JEGYZŐKÖNYVE 375 János volt. A régi szokásnak megfelelően a birtok után évente 4 forintot fizettek fogadalmi misére, mert különben a káptalan elvette és másnak adta a javadalmat. A káptalan számos alkalommal tizedügyekben döntött. Főleg a tizedek bérbeadásáról határozott. Az általános gyakorlat szerint a megválasztott tizedszedők maguk gondoskodtak az adott körzetben a tized behajtásáról. Vagy embereikkel beszedték, vagy bérbe adták a tizedszedés jogát, majd elszámoltak a divisornak. Számos saját kezűleg kiállított bérleti szerződés, fizetési nyugta és jegyzék maradt utánuk. Néha megállapodásuk lényegét saját kezűleg a káptalani jegyzőkönyvbe is bevezették. Rosetus Lázár kanonok tizedszedő például 1510-ben megörökítette, hogy a nagyszombati gabona- és bortizedet 245 forintért bérbe adta a városnak, a megállapodásról a városi jegyzőtől sajátkezű kötelezvényt kapott, és a bérleti díjat november 11-én teljesen megfizették.44 Bizonyos esetekben azonban a káptalan határozta meg, kinek mennyiért adja bérbe a település vagy terület tizedét. A Komárom megyei Szemerekés tizedét 1501-ben 40 forintért Kétházi Pál nagyprépost kapta meg, aki még aznap megfizette a bérleti díjat. Bars megyében 1500-ban a káptalan Sarló (Nagysarló, Nagysalló) tizedét két és fél garleta gabonáért és négy és fél garleta zabért a szentgyörgymezei prépostnak, 1517-ben pedig a lévai kerület tizedét Bakóc Tamás esztergomi érsek helyszíni szemléje után 175 forintért Haraszti Ferenc és Lévai Zsigmond nemesnek adta bérbe.45 A káptalan tizedbirtokosként vagy földesuraságként több alkalommal adókedvezményről határozott. Ha jónak látta, bizonyos ideig mentesített a tized vagy bizonyos földesúri adó megfizetésétől. Különösen a szőlőművelést támogatta kedvezményekkel. Öt helyen a szőlőtelepítőknek 6-10, két településen pedig a fagy okozta károk elszenvedőinek négy évig nem kellett tizedet fizetniök. Saját birtokain a káptalan nem tizedfizetési kedvezménnyel, hanem más módon támogatta a szőlőtelepítőket és művelőket. Dorogi szőlőhegyén a káptalan 1514-ben eltörölte a vidéki (nem helybeli) szőlőbirtokosokat terhelő földesúri adót (terragium). Mivel a többi birtokon hasonló nem történt, azokon a szőlőművelés feltehetően jobb helyzetben volt. Ritkán a káptalani jobbágyok mentesültek a szokásos pénzjáradék (census Ordinarius) megfizetésétől. A Hont megyei Németi településen az 1510-ben újonnan megtelepedett négy jobbágy nyolc évig azért nem fizetett cenzust, mert puszta jobbágytelekre szállt meg.46 Tornai István kanonok és alkántor testvére viszont a cenzusfizetés alól tíz évre szóló mentességet kapott. 44 Lukcsics: Az esztergomi főkáptalan (5. jegyzet), 70, 93. Rosetus Lázár kanonok, nagyszombati tizedszedő sajátkezű nyugtája is fennmaradt 1510-ből. DF 279963 (Arch. civ. Tyrnaviae, 4 Quietantiae 1). A térképészek Zolnay László kéziratos munkája nyomán általában az első magyarországi térkép egyik készítőjével azonosítják. Irmédi-Molnár László: Lázár deák térképének problémája. Földrajzi Közlemények 19 (1971) 107, Bendefy László: Lázár deák személye. Geodézia és Kartográfia 23 (1971) 338-340, Hrenkó Pál: Lazarus (Rosetus), Magyarország első térképének alkotója. Geodézia és Kartográfia 26 (1974) 463-466, Hrenkó Pál-Papp-Váry Árpád: Magyarország régi térképeken. [Budapest,] 1990. 15, 54. 45 A garleta — gerla űrmértékek közül csak a budai gerla nagysága ismert: 916-1575,5 kg gabonát tett ki. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest, 1991. 289-290, 604. 46 Kiváltságolás korábban is előfordult. Az esztergomi káptalan 1348 elején telepítőlevelet adott ki szebellébi birtokára. A Hont megyei helységben letelepülőknek 3 évi adómentességet adott, ha maguk építették meg házukat. Azoknak viszont csak egy év kedvezmény járt, akik kész házban szálltak meg. Ugyanakkor a szőlőt telepítőket 6 évre mentette fel a tizedfizetés alól. Az adott időszak
